Hargita megye egyik legrégebbi székely kapujának felújítási munkálata kezdődik el a héten Oklándon, és a tervek szerint két hét alatt be is fejeződik – közölte a Székelyhonnal Kelemen Levente helyi unitárius lelkész. „Olyan értékeket őriztek őseink, melyeket kötelességünk továbbadni utódainknak. A kapu bizonyíték arra, hogy a székelység mindig is szerette a szépet” – magyarázta a lelkész, hozzátéve, az unitárius gyülekezet számára különösen fontos építményről van szó, mivel az a templomhoz tartozik, így mindent megtesznek a fenntartásért.

A felújítással Mihály Ferenc farestaurátort bízták meg, aki Lurcza Csaba helyi mesterre ruházta át a felelősségteljes feladatot. A munkálatokat a máréfalvi Kőlik Hagyományőrző Művelődési Egyesület, a Hargita megyei önkormányzat és a Bethlen Gábor Alap támogatja, de segítségükre van az oklándi unitárius egyházközség, illetve a helyi közösség is.

Szétszedni, majd visszaállítani

A kaput elemeire kell szedni a restaurálás érdekében, majd eredeti formájában kell visszaállítani – fejtette ki Lurcza Csaba, hozzátéve, hogy a három úgynevezett „ráklábat” (a földbe süllyesztett tartórészt) ki kell cserélni, ezenkívül ápolásra, néhol pedig cserére szorulnak a vas- és faelemek. „A környék rendezésére is szükség van, hiszen annak méltónak kell lennie a kapuhoz. Próbáltunk jó állapotban lévő, valamely építkezésnél megmaradt kockakövet vásárolni, ám eddig még nem sikerült ilyet találni” – beszélt a lépésekről Kelemen Levente, akitől megtuduk, tavaly is szükség volt a karbantartásra, az elhajlott kaput helyre kellett állítani, hogy ne okozzon kárt benne a csapadék, továbbá kezelni kellett a faelemeket. A felújítást követően reményeik szerint egy héten belül újraállíthatják a kaput, majd következhet a környék rendezése.

A székely kapu története

A kaput 1809-ben építették, Albert Zsigmond lelkész szolgálata idején, és eredetileg a templom bejáratát díszítette, a parókia elé több mint száz év múlva került – tudtuk meg a lelkésztől. Felújítási munkálatokat eddig négy alkalommal végeztek, ekkor többnyire az alapzatot kellet kicserélni, ami hamar elkorhadt a földben. Az utolsó restaurálás az 1970-es években volt, amikor a mintázatot is felélénkítették.

„A felújítási munkálatokat, nagyjából ötven évente meg kell ismételni, hiszen az építmény cserefából készült, ami ennyi idő alatt elkorhad” – hivatkozott a lelkész a szakemberre. A kapun most is olvasható az alkotója által felvésett szöveg, amelyet a helyszűke miatt összevont betűkkel oldott meg: „Az egyenes szívűt ezen kapu várja, a kettős szívűt pedig végképpen kizárja. Isten akaratját hirdető és szóló lakik itt, ne menj be, prédálós kóborló.”