A városi költségvetés tételeinek átcsoportosításáról döntöttek első naprendi pontként az önkormányzati képviselők, amelyre adminisztratív okokból volt szükség. A polgármesteri hivatal a határozattervezet elfogadásának köszönhetően biztosíthatja a rá vonatkozó törzstőkét annak a részvénytársaságnak, amely jövőre megpályázná a tagjai birtokában lévő erdők gondozási jogát.

Hat év alatt nagyjából 1,75 millió euróval támogatja Székelyudvarhely a Sepsiszentgyörgy Európa Kulturális Fővárosa 2021 projektet – döntötték el a képviselők, miután a cím elnyerésének lényegét és pozitív hozadékait Knop Ildikó projektfelelős ismertette. Az említett összeget csak akkor kell különböző fejlesztésekbe – például a Székely-támadt vár, a központ, Szejkefürdő feljavításába –, illetve programok szervezésébe fektetni, ha egy 12 személyből álló zsűri 2016 novemberében nyertesként hirdeti ki a pályázókat. Az elhangzottak szerint azzal, hogy Udvarhely partnerként száll be a projektbe, maga is kulturális fővárossá válik – akárcsak a többi támogató település (Csíkszereda, Kézdivásárhely, Gyergyószentmiklós) –, hiszen Sepsiszentgyörgy a Székelyföldet képviselve pályázik. A cím elnyerését egyebek mellett Hargita és Kovászna megye önkormányzata, valamint a magyar állam is támogatja.

A napirendi pontok megvitatása előtt Bunta Levete polgármester Mike Levente, a Magyar Polgári Párt (MPP) önkormányzati képviselőjének felvetéseire reagálva arról beszélt, hogy az általános városrendezési terv (PUG) majdnem elkészült, azonban némi javításra szorul. A legnagyobb problémaként azt határozta meg, hogy változtak a törvények, amelyek értelmében az adók tízszeresükre nőttek a belterületek esetén. Bunta – a súlyos „sarc” elkerüléséért – rámutatott, némileg újra kell gondolni a PUG-ot, és ezzel kapcsolatban mindenképp konzultálni kell az ingatlanok tulajdonosaival is. Kijelentette, a hivatal a többi frakciót is bevonja a változtatások kidolgozásába.

Mivel az önkormányzati képviselők csak négy nappal az ülés előtt értesültek az aktuális napirendi pontokról – a jogszabályok által előírt öt nap helyet –, Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt frakcióvezetője még az ülés kezdete előtt megkérdőjelezte tanácskozás törvényességét. Szerinte rendkívüli ülést kellett volna tartani, nem pedig havit. A kétes körülmények ellenére végül mégis utóbbi tartottak.