Szent Mihály napjának szellemében szervezték meg Nagygalambfalván az első birkatartó fesztivált, amelynek remélhetőleg az elkövetkezendő években lesz folytatása. Délelőtt a verőfényes őszi napsütésben a futballpálya melletti placcon igazi vásári hangulatot teremtettek a szervezők, az üstökben már javában főtt a juhpörkölt, de nyársra húzott birkát is forgattak a szén felett az atyafiak, akik a térségi szintű főzőversenyre neveztek be. A sátrak alól ismerős arcok néztek vissza, polgármesterek, alpolgármesterek, közéleti szereplők kötöttek kötényt maguk elé, szakértelemmel kavargatták a gőzölgő, rotyogó juhpörköltet. Szemközt a látogatók megtekinthették az állatkiállítást, a nálunk felé ritkaságszámba menő juhfajtákat, különleges példányokat – például a magyar rackát – is megcsodálhatták.

Tizenhét üstben főtt a juhtokány

A hangulat olyan volt, mint az idő: ragyogó. És egyre csak fokozódott. Azt nem tudni, csak sejteni, hogy minek a hatására, de délelőtt már felcsendültek az első nóták. Minden stand képviselőjét megkérdezték, honnan érkezett és mi céllal, majd mindenkinek szigorúan énekelnie kellett.
Délelőtt az érdeklődők részt vehettek A juhtartás fortélyai elnevezésű kiskonferencián, majd Molnár József állatorvos, a Homoródmenti Juhtenyésztők Egyesületének elnöke a birkabetegségekről és azok kezeléséről tartott előadást. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pedig a juhhús értékesítésének lehetőségeiről, a vágóhidak szükségességéről, vadkárokról beszélt a jelenlévőknek.

Kora délután a sajt- és ordakészítés fortélyait mutatták be, főzték a kukercát, más néven zsendicét. Odébb juhtartási kellékeket is kiállítottak, illetve gyapjútermékeket, szőtteseket lehetett megvásárolni, egyszóval itt tényleg minden a juh körül forgott.

A fesztivál megszervezésének ötlete a nagygalambfalvi önkormányzat munkatársainak fejéből pattant ki, mondta el kérdésünkre Gyerkó Levente polgármester. „Valami olyat szerettünk volna itt Nagygalambfalván rendezni, amire a Küküllő és a Homoród mentén még nem volt példa. Beszéltem a LEADER Kistérség vezetőségével, az ő ötletüknek köszönhetően vontuk be a Homoród menti gazdákat is. Ezt követően felvettem a kapcsolatot Bándi Zoltánnal, a Hargita Megyei Juhtenyésztők Egyesületének akkori elnökével, és ő is mellénk állt, emellett pedig a Merkúr Áruház is nagymértékben támogatta rendezvényünket, ők bocsátották a főzőverseny rendelkezésére a levágott állatokat. Tizenöt önkormányzattól hívtunk egy-egy főzőcsapatot, akik készségesen vállalták ezt a megmérettetést. Mi három főzőcsapattal veszünk részt a versenyen, tehát összesen tizenhét üstben fő a juhpörkölt. A máréfalviak például bárányt sütnek meg egészben, a siménfalviak pedig juhmiccset készítenek. Szigorúan odafigyeltünk arra, hogy ne legyen a fesztiválon disznó-, illetve marhahús, kimondottan a birkáé legyen a főszerep” – mondta Gyerkó Levente, aki szeretné, ha az elkövetkező években hagyományt teremtenének a birkafesztiválból. 

130 ezer juhra kértek állami támogatást

Bándi Zoltán az alelnöke a Hargita Megyei Juhtenyésztő Gazdák Egyesületének. „A Székelykeresztúr Környéki Juhtenyésztők Egyesülete már 2005-ben megalakult. A szükség –  legfőképpen az érdekképviselet szükségessége – vitt rá, hogy létrehozzuk. Az állattenyésztési ágazatból a juhtenyésztés az, amely az utóbbi években növekszik, mondhatni, megduplázódott. Hargita megyében több mint 130 ezer juhra kértek állami támogatást. Mivel a gazdák igénylik a területalapú támogatást, a legelőket rendben kell tartani. A legkönnyebb megoldás erre a legeltetés. Valószínűleg hamarosan hatályba lép a hegyvidéki terület állatonkénti 6,5 eurós támogatása. Sajnos Keresztúr környékén öt település nem részesül ebben, ez elég fájdalmas a gazdáknak” – mondta Bándi, aki szervezett már állatkiállítást a megyében, s jó alkalomnak és lehetőségnek látta a birkafesztivál mellé állni, hiszen, mint mondta, a levegőben lógott már ennek a szükségszerűsége. „Megfelelő alkalom arra, hogy a gazdák találkozzanak, elbeszélgessenek, tapasztalatot cseréljenek s egy kicsi együtt legyünk” – emelte ki.

Gyarapszik a juhállomány

A Homoród-Rika LEADER-térségnek két irodája van, a homoródalmási és a nagygalambfalvi – tájékoztatott Sándor Kálmán, a LEADER Egyesület igazgatója, aki magánemberként kóstolásra szánt juhsajtot hozott a fesztiválra. „A helyi iroda munkatársai vállalták az oroszlánrészt a fesztivál szervezésében, a népszerűsítésbe segítettek be, és úgy tűnik, jó munkát végeztek, hiszen az egész térség képviseli magát” – mondta.

Lövéte polgármesterét, Lázár Zoltánt is az üst mellett találtuk. „Itt van a helye ennek a rendezvénynek, amely tökéletesen kapcsolódik a LEADER-hez, illetve az állattartáshoz, mezőgazdasághoz. Jó ötletnek tartom a fesztivált, hiszen, ahogy látjuk, rengeteg embert megmozgat” – vélte az elöljáró, aki azt is elárulta: a nagyközségben négyezres juhállománnyal rendelkező ötszáz-hatszáz juhos gazda van, s a kedvező támogatás miatt ez a létszám egyre inkább gyarapszik.

Birkatokány török módra

Az üstsoron nemcsak székely specialitás, hanem török birkatokány is főtt. A szakácsok, többek között Bálint László kányádi alpolgármester és fia, török fejdíszben főzték a birkaeledelt. „Kicsit pikánsabb, mint a miénk, és nyakon van öntve tejföllel. Barátaim meghívására többször jártam Törökországban, és náluk kóstoltam először ezt a specialitást. Annyira ízlett, hogy elhatároztam, amint hazatérek, a barátokkal, ismerősökkel megkóstoltatom. Itt lehetőségem van nagyobb körben bemutatni ezt az ízvilágot” – mondja a kányádi alpolgármester, aki több évtizede foglalkozik juhtenyésztéssel.

György Lehel, a Merkúr Áruház igazgatója úgy véli, nem került rossz helyre a székely üzletlánc támogatása. „A Keresztúr környéki gazdák megmutatták, hogy létezik összefogás, illetve közösségalapú együttműködés, ezért már a tejgyár indulásánál is úgy éreztük, fel kell karolnunk ezt a kezdeményezést és támogatnunk kell. Dicséretes, hogy egy ilyen horderejű rendezvényt megszerveztek, ami megfelel annak az eszménynek, amit mi is képviselünk” – mondta az igazgató.

Keresztúriaké a fődíj

A délutáni eredményhirdetés során kiderült, a főzőverseny első díját a székelykeresztúriak nyerték, második lett a nagygalambfalvi 3-as csapat, harmadik Siménfalva, negyedik pedig a széki RMDSZ csapata. Különdíjat vehetett át Máréfalva, Újszékely, Szentábrahám, Kányád, Bögöz és Homoródszentmárton csapata, részvételi díjat kapott Derzs, Lövéte, Oklánd, Etéd, valamint Nagygalambfalva 1-es és 2-es csapata.

Az állatkiállításon több kategóriában is  díjakat osztott ki a szakmai zsűri. Késő délután a kulturális műsorok kerültek terítékre – először a nagygalambfalvi iskolások műsora, majd Botorok Annamária pedagógus népdalcsokra következett, ezt követte az a népszínmű, amely egy pásztor életéről szólt. A máréfalvi Rozetta Ifjúsági Egyesület szintén komikus népszínművet adott elő, majd a Pipacsok Néptáncegyüttes, illetve a Cándra és Szapora zenekarok közös népzenei koncertje vette kezdetét. Sötétedés után lángra lobbant a tábortűz is, amely méltó zárása volt a több száz embert megmozgató mulatságnak.