A forgalmasabb városrészek, például a Tamási Áron utca lakói akaratuk ellenére is szinte minden esküvőről értesülnek – adta tudtunkra Zólya Attila, a Tamási Áron Lakótársulás elnöke. Véleménye szerint a lakodalmazók dudaszós felvonulása egy csúnya balkáni szokás, amelyet mélységesen elítél. Mint elmondta, sokkal kellemesebb az, ha a násznép leparkolja az autókat egy kevésbé forgalmas helyen, majd zeneszóval, gyalog vonul fel a templomig. Megfigyelései szerint olykor a vendégsereg öltözete és viselkedése is hagy kívánnivalót maga után, de a lakótársulás körzetében élők nyugalmát nem csak a lakodalmasok zavarják meg: a minifocipálya közelében élők például a legutóbbi sörfesztivál alkalmával három éjszaka alig tudtak aludni a hangos zene és buli miatt. Már gyűjtöttek aláírást a lakók körében, beadványt is benyújtottak a polgármesteri hivatalhoz az éjszakai rendezvények zajszintjének csökkentése érdekében, ám annak csak rövid ideig tartott a hatása.

Az esketést is akadályozza

A székelyudvarhelyi lelki vezetők sem örülnek a násznép tülkölésének, akárcsak még néhány nemrég divatba jött szokásnak. Mint Gede Ildikó, a belvárosi református egyházkerület lelkésze elmondta, „a felnőttek hülye játékának” tartja a násznép dudálását. A házasulandó párokat meg is szokta kérni, hogy mellőzzék ezt az ünneplési formát, az általa összeadottak jó részének pedig nem is igénye, hogy az egész város tudtára adja élete nagy pillanatát – sok esetben azonban nem az ifjú pár tehet arról, ha a násznép zajong. Mint elmondta, a református templom körül gyakran többször is elhajtanak az ünneplők – minden esetben tülkölve –, így előfordul, hogy őt is megzavarják az esketésben. A lelkész ugyancsak visszatetszőnek tartja a galambröptetést és a rizsdobálást, de az egyik legkirívóbb esete az volt, amikor sörösüvegeket kötöttek az ifjú pár autója után. Véleménye szerint ezek a máshonnan begyűrűzött szokások távol állnak a székely kultúrától, és leginkább üzleti fogásnak minősíthető az elterjesztésük. Más kérdés a rózsasziromszórás, annak van ünnepélyes jellege – fejtette ki, hozzáfűzve, a házasságkötés szent dolog, ezt is tekintetbe kellene venniük az ünneplőknek.

A dudálást szintén rossz szokásnak tartja Kedei Mózes, a székelyudvarhelyi belvárosi unitárius egyházközség lelkésze: mint elmondta, a templomba és az anyakönyvi hivatalba is így vonul az ünneplők jó része. A lelkipásztor kifejtette, őt különösebben nem zavarja a tülkölés, ám a közelben sokan kifogásolják azt. A többi esküvői szokással kapcsolatban kijelentette, az egyházközség vezetői nem ellenzik a rizs- vagy rózsaszirom-dobálást, sem a galambröptetést, de némely násznép távozása után elég sokat kell takarítani.

Néhol figyelmeztetnek érte

A marosvásárhelyi polgármesteri hivatal 2008-ban tanácsi határozatban betiltotta a város területén az ünnepségek – különösen esküvők – alatti dudálást, bár az már a 2002/195-ös közúti törvény szerint is kihágásnak számít, és 4–5 ponttal, azaz 360–450 lejjel büntethető. A vásárhelyi házasulandókat az anyakönyvvezető is figyelmezteti arra, hogy tartsák tiszteletben a városlakókat. Székelyudvarhelyen másképp fest a helyzet: a polgármesteri hivatal sajtóosztályán érdeklődve megtudtuk, a dudálás betiltása, a bírságok kiszabása teljességgel a rendőrség hatáskörébe tartozik. Tájékoztatásuk szerint ebben az évben mindeddig 106 házasság köttetett Székelyudvarhelyen, ebből május hónaptól július 21-éig 64 pár kelt egybe. 2013-ban összesen 177 házasságkötés volt, az év májusától július végéig összesen 68 pár kötötte össze az életét. A Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztályán arról tájékoztattak, hogy a város területén törvény tiltja a tülkölést – ha valaki bejelenti ezt a rendőrségen, megbírságolják a hangoskodót. Mint kiderült, mindeddig egyetlen násznépet sem büntettek meg ilyen csendzavarásért.