Közel száz éve alapították meg Németországban az első Waldorf-iskolát, az osztrák Rudolf Steiner oktatási filozófiája alapján, azóta ez vált a világ egyik legelterjedtebb alternatív pedagógiai rendszerévé. Székelyföldön is több ilyen típusú tanintézet működik: Csíkszeredában és Marosvásárhelyen már sikerült gyakorlatba ültetni a hagyományos oktatáshoz képest változásra vágyó szülők elképzeléseit, részben annak köszönhetően, hogy a Waldorf-pedagógia Romániában immár körülbelül húsz éve államilag támogatott – fejtette ki Egyed Ufó Zoltán szülő, az oktatási formát Székelyudvarhelyen is meghonosítani kívánó csoport oszlopos tagja.

Mint elmondta, tavaly ősszel született meg az elképzelés, mely szerint Udvarhelyen – vagy valamely közeli településen –, egy természetközeli tanintézetben kezdhetnék az óvodát, iskolát mindazok, akiknek szülei a hagyományos oktatás helyett egy, az emberközpontúságot annál sokkal inkább szem előtt tartó pedagógiai rendszert képzelnek el. A hivatalos meghatározás szerint a Waldorf-pedagógia hangsúlyozottan tiszteletben tartja a diákok és szülők vallásos és más meggyőződését, valamint az eltérő nemzeti kultúrák sajátosságait, emellett minden gyerek számára igyekszik megteremteni az érzelmi biztonságot és szellemi szabadságot fenntartó feltételeket, a szabad szellemi élet követelményeinek megfelelően, politikai és gazdasági kényszertől mentesen működve. Célja a gyerekek egészséges fejlődésének támogatása, az életkori sajátosságok és az adott korhoz tartozó fejlődési törvényszerűségek figyelembe vételével. A testi, lelki és szellemi adottságok fejlesztésére egyformán hangsúlyt fektet az egységes művészeti, gyakorlati és intellektuális képzés útján.

Mivel a Waldorf-iskolákat világszerte a szülők igénye hívja életre, ők építik fel együttműködésben azt a rendszert, amelyben az alternatív oktatás megvalósulhat – például kalákában építkeznek, közösen döntenek az egyes kérdésekben, szoros, akár baráti közösségbe tömörülve. Ezért a Waldorf-iskola a szülők iskolája is – fogalmazott Egyed Ufó Zoltán. Mint ismertette, a nevelési elvekhez hasonlóan a tanmenet is eltér a hagyományos oktatási rendszerétől: az iskolában töltendő idő, az ott zajló tevékenység úgy van felépítve, hogy abban a játék, az egyéni látásmód és a sajátos kreativitás kiemelt hangsúlyt kap. A cél minél kisebb korban – lehetőleg már az óvoda kezdetekor – megszerettetni a gyerekekkel a tanulást, a személyes kíváncsiság kielégítését, illetve önálló gondolkodásra serkenteni őket.

A székelyudvarhelyi Waldorf-oktatás megteremtésén jelenleg mintegy húszfős csapat munkálkodik, a kezdeményezés támogatóinak kétharmadát a szülők, egyharmadát pedagógusok teszik ki. A közösség Facebook-csoportjára érkezett visszajelzések szerint az óvodai és iskolai Waldorf-oktatás bevezetését korosztályonként körülbelül húsz-huszonöt szülő támogatná – mint kiderült, az osztályok elindításának engedélyezéséhez a megyei tanfelügyelőségnek huszonöt szülő igénylését kell benyújtani, a hivatalos szervek egyébként segítőkészeknek bizonyultak. A tervek szerint 2016-ban indulna el az első Waldorf-osztály, egy székelyudvarhelyi vagy szomszédos településen lévő, természetközeli iskolában. Abban az esetben, ha a városon kívül találnának megfelelő helyszínt, megpróbálnának autóbuszt biztosítani a diákoknak, pedagógusoknak – mondta el Egyed, hozzátéve, Székelyudvarhely helyzete szerencsés, hiszen több olyan pedagógus is él itt, aki megszerezte már a waldorfos képesítést.

A lelkiismeretes pedagógus a hagyományos oktatásban is tud szépet alkotni – fogalmazott Dan Judit, az erdélyi magyar Waldorf-pedagógia úttörője vasárnap esti előadásában a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola előadótermében. A rendezvényen számos pedagógus, pszichológus és tanfelügyelő volt jelen, a közönség és a meghívottak a terem falai mentén körben elhelyezett székeken foglaltak helyet. A székelyudvarhelyi gyökerű Dan Judit megosztotta a részvevőkkel a Waldorf-oktatással kapcsolatos főbb tudnivalókat, és felvázolta, miben különbözik a hagyományos iskolaitól: egyebek mellett hiányoznak az osztályzatok, nincs magolás, más jellegű a házi feladat, és több teret biztosítanak a művészi önkifejezésre, a fantázia fejlesztésére. A Waldorf-pedagógusok a kerettanterv szerint figyelemmel követik a diákok életkori sajátosságait, ennek megfelelően cserélik a meséket mondjuk fabulákra, bibliai történetekre, mitológiára. A waldorfos szemlélet szerint a gyermeklélek egy növény magjához hasonlítható, amelynek meg kell ugyan teremteni a tápláló környezetet, de hagyni kell, hogy annyit és olyan ütemben használjon fel saját táplálkozására, amennyit szükségesnek érez, hiszen alapvetően minden gyerekben él a tudásszomj – fogalmazott a tanítónő, aki immár húsz éve oktat a kolozsvári Waldorf-iskolában.