Fegyelmezettnek nevezte a székelyudvarhelyi lakosságot Koszta Attila, az RDE hulladékgazdálkodási vállalat helyi igazgatója, mert tapasztalata szerint a környező városokhoz képest – leszámítva Sepsiszentgyörgyöt, ahol hasonló a helyzet – sokkal jobban működik a szelektív hulladékgyűjtés.

Míg az országos átlag öt százalék, addig Udvarhelyen például 2015-ben a háztartási szemét 17 százalékát válogatták szét. Hozzátette, hogy továbbra is gondot jelent az illegális hulladéklerakás, hiszen még mindig vannak olyan emberek, akik a kukák mellé dobják szemetüket.

Jelenleg 28 papír-, 32 műanyag- és 15 üvegtároló konténer van kihelyezve a város lakótelepein, a kertvárosokban pedig zsákokat adnak a környezettudatos lakóknak. Mivel a gyűjtőpontok sok helyen parkolókban vannak, igény esetén nem a tárolók számát növelik, mert ezzel elfoglalnák a helyet az autók elől, hanem gyakrabban ürítik azokat, vagy lecserélik nagyobb űrtartalmúakra. Leghamarabb a pillepalackok tartálya telik meg, mivel kevesen préselik össze azokat eldobás előtt – közölte Koszta Attila.

Ahhoz, hogy minél több embert rávegyenek a környezettudatosságra, a polgármesteri hivatallal közösen szeretnének népszerűsítő programokat szervezni. Mivel a nevelés zsenge korban kezdődik, egy ideje már az óvodákban és iskolákban is szerveznek gyűjtőakciókat, hamarosan pedig egy tematikus kisfilmet mutatnak be nekik. Tavasszal konferenciát tartanak fiatal közgazdászoknak, ugyanakkor városi rendezvényeken, valamint a médián keresztül is készülnek hatni a lakosságra.

Tavaly 259 tonna üveget, 1400 tonna műanyagot, 3453 tonna papírt, 1252 tonna lebomló hulladékot, 6 tonna használt olajat, 30 ezer tonna akkumulátort, valamint 278 tonna használt abroncsot gyűjtött szelektíven a lakosság, ezzel Hargita megye 6–7 százalékos újrahasznosítási kvótát ért el – tudtuk meg Domokos László Józseftől, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetőjétől.

Az önkormányzatoknak a háztartási hulladék legkevesebb 15 százalékát szelektíven kell begyűjteniük: a normák országos szinten vannak kidolgozva, a hulladék elszállítási díjának megállapítása az önkormányzatok hatásköre. Ebbe belefoglalják azt az illetéket is, amelyet a Környezetvédelmi Alapba kell fizetniük, ha nem érték el a 15 százalékos küszöböt. A lényeg a lakosság környezettudatosságra nevelése – magyarázta az ügynökség vezetője. Egy 2016-os módosítás már a szelektív gyűjtés mellett a tárolt hulladékmennyiség 15 százalékos csökkentését is meghatározza. Ha ez nem teljesül, akkor január 1-jétől nem csupán az önkormányzatokat, hanem a hulladékgazdálkodási vállalatokat is tonnánként 80 lejes környezetvédelmi illetékkel sújtják.

Az önkormányzatoknak minden évben január 25-éig kell leadniuk az ügynökségeknél az előző évi szelektív hulladékgyűjtésre vonatkozó jelentést, az illetéket azonban a Környezetvédelmi Alapnak kell befizetniük. Az ügynökségekhez csupán a jelentéseket kell beküldeni, a környezetőrség pedig azt hivatott ellenőrizni, hogy ezt teljesítették-e vagy sem a megszabott határidőig – tájékoztatott Balla Izabella, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetője.

Közeleg a határidő

Az EU-szabályozások arra kötelezik Romániát, hogy 2020-ig a háztartási hulladék felét szelektíven gyűjtse, ugyanakkor el kell érnie egy 70 százalékos újrahasznosítási kapacitást, illetve értékesítést az építőipari hulladékokból, 60 százalékost a csomagolóanyag-hulladékokból, valamint lakosonként négy kilogramm elektromos hulladék begyűjtését, a biohulladékot pedig komposztálnia kell, ellenkező esetben büntetésre számíthat.