A kórus 2009 óta fellépett már a Felvidéken, Rómában, Bécsben, Prágában és Párizsban, de az úgynevezett hazai szórványban is. Mezőség, Barcaság, Szilágyság és Zsíl völgye után most a román fővárosban és a Konstanca megyei Ojtoz faluban élő magyaroknak énekeltek, szeptemberben pedig Resicabányára és Lugosra látogatnak.

Bukarestben, a szőlőkerti református templomban nagy sikert aratott a népviseletbe öltözött kórustagok fellépése, hisz ott még senki nem énekelt székely ruhában - legalábbis a közönség soraiban helyet foglaló idősek emlékezete szerint – tudtuk meg Bíró Edithtől. Az asszonyok felismerni vélték azokat a ruhákat, amelyekben anyáik, nagyanyáik régen templomba jártak. Bukaresti turnéját a vegyeskar egybekötötte egy városnéző körúttal, meglátogatták a város nevezetességeit és a Parlament épületét. A színházteremben elénekelték Antonin Dvorak cseh zeneszerző IX. szimfóniájának Égi szent béke, jöjj! című tételét.

A fővárosi fellépés után a Fekete-tenger felé indultak, hogy meglátogassák azt a települést, ahol csángók élnek és őrzik magyarságukat, azonban a falu pópája és a polgármester nem engedélyezte, hogy énekeljenek. Ennek ellenére úgy döntöttek, a hosszú út után mégis meglátogatják a Konstanca megyei Ojtozt, amely pár száz fős lakosságának túlnyomó többsége Bákó megyéből származó moldvai csángó. Az önálló egyházközséget alkotó, 168 családot számláló településnek egy régi és egy új római katolikus temploma van. Az új templom védőszentje Nagyboldogasszony, a búcsút ennek megfelelően augusztus 15-én tartják. Végül a gondnok engedélyével a vegyeskar itt énekelt: néhány ember egy ideig hallgatta a Mária-énekeket, majd sietve távozott. Azok az idős helyiek, akikkel találkoztak, már nem nagyon beszélnek magyarul, csak emlékeikben él a magyar szó – mesélte Bíró Edith.

Hozzátette, ez a találkozás megerősítette őket abban, hogy érdemes ezt a munkát folytatni, hisz az ének megnyitja a szíveket, és a bölcsőben hallott magyar ének, az anyanyelv mindenkiben érzelmeket kavar fel. „Talán többen, többször kellene kezet nyújtanunk azok felé, akik kisebbségben élnek és nem természetes nekik, hogy magyarul beszélnek otthon a családban, a munkahelyen, az utcán” – mondta.