Területvita Telekfalván

Nemrégiben alakult a közel kilencven tagot számláló telekfalvi gazdaegyesület azzal a céllal, hogy a település szomszédságában lévő 128 hektárnyi legelő használatért, illetve a területalapú támogatásért pályázhasson. A Felsőboldogfalva községhez tartozó falu összlakossága mintegy 160 fő, akiknek többsége állattartással foglalkozik: a körülbelül 180–200 tehenet a közös területen legeltetik, őrzésüket is közösen fizetik. A területalapú támogatások pályázati határidejének közeledtével a gazdák azzal a kéréssel fordultak a község önkormányzatához, hogy hosszú távra adják bérbe a településnek a szóban forgó területet. Mint azonban a legutóbbi, múlt heti tanácsülésen kiderült, a Felsőboldogfalva önkormányzati képviselő-testületének többségét kitevő EMNP- és MPP-frakció csupán azzal a feltétellel adná bérbe a legelőt, ha az európai uniós támogatás 30 százalékát kapnák cserébe a Gazdaegyesülettől.

„Egy 1909-ből származó telekkönyvi okirat bizonyítja, hogy a 128 hektár legelő a falu tulajdona, valamikor ezt a falubeliek vették meg közös pénzből. A telekfalviak mindig is itt legeltettek, rendszerint ingyen. A rendkívüli tanácsülésen szembesültünk azzal, hogy az EMNP- és MPP-frakció mondhatni bele akarja zsarolni a falut abba, hogy jelképes összeg helyett a területalapú támogatás 30 százalékát adja a legelők bérlésének fejébe” – magyarázta Szász Gyula (képünkön) telekfalvi önkormányzati képviselő. Az elöljáró egyébként úgy véli, szándékos időhúzás történt, hisz a pályázati első határidő május 15-én lejárt, a területvita viszont nem oldódott meg. „Javasoltuk, hogy a támogatás két százalékát adjuk az önkormányzatnak, emellett pedig fizetjük a terület adóját. Tettünk még egy ajánlatot: ha üres a község kasszája, akkor adjon minden falu 20–30 ezer lejt a közösbe. De erre nem voltak hajlandók. Ingyen ugyan nem lehet bérbe adni a területet, viszont a törvény a bérnek sem minimális, sem maximális határt nem szab. Gondoltuk, annyi jóindulat lesz a tanácsban, hogy megkérdeznek, mi a Gazdaegyesület szándéka, javaslata” – tette hozzá.

A telekfalviak ügyét egyébként Görgice Attila MPP-s önkormányzati képviselő is támogatja, szerinte a problémának nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi vetülete is van. „Az elöljárókat azért választották meg a falubeliek, hogy az ő érdekeiket képviseljék, ne csak Boldogfalvát részesítsék előnyben” – fejtette ki. Telekfalván tehát vasárnap falugyűlést tartottak, ahol az állattartó gazdák úgy döntöttek, csütörtökön 11-től 13 óráig tüntetést rendeznek a községháza előtt. Amennyiben a továbbiakban sem oldódik meg a legelők kérdése, peres úton próbálják meg visszaszerezni tulajdonukat.

Közvagyon, közérdek

„Az EMNP és az MPP közös koalíciója elemezte ezt a helyzetet, megnéztünk, hogy Hargita és Kovászna megyében mi a gyakorlat, hogy milyen feltételek mellett adnak bérbe ilyen területeket. A lakosságnak meg kell értenie, hogy ez a község 11 falut foglal magában. A községnek van köz- és saját vagyona. Ezt a két vagyont a polgármesteri hivatal adminisztrálja. Mindenkinek világos kell legyen az, hogy amiért egy épület vagy egy földterület egyik-másik faluban van, az nem azt jelenti, hogy az illető ingatlan azé a falué” – hangsúlyozta Németi Zoltán, Felsőboldogfalva község alpolgármestere, hozzáfűzve: a község vagyonával úgy fognak gazdálkodni, hogy az átlátható és gazdaságos legyen, ingyen vagy „egy csomag cigaretta áráért” nem adhatják bérbe a közvagyont.

„Az elképzelés az, hogy a pályázat értékéből (mintegy 40 ezer euróból) harminc százalékot (ez hozzávetőleg 12 ezer euró) kérünk el, hetven százalék lesz a telekfalviaké, és a harminc százalék felét is szerződésben alátámasztva a falura visszafordítjuk. Tehát a pályázati pénz 85 százalékával maradnak ők, 15-tel, körülbelül 6 ezer euróval mi” – matematikázott az alpolgármester. Egyébként az 1909-ben kiállított telekkönyvvel kapcsolatosan elmondta: a mostani adminisztrációs törvény még a kommunizmusban született meg, eszerint Romániában községnek több falu közösségét nevezik, viszont a régi magyar királyi telekkönyvekben még mindig falutulajdonok szerepelnek. A 128 hektárnyi legelő tehát nem Telekfalváé, hanem Felsőboldogfalva közvagyonának részét képezi, így annak sorsáról a község önkormányzata dönt. „Azt üzenem a telekfalviaknak, hogy nyugodjanak meg, senkit nem akarunk átverni. Mi azt a pénzt nem magunknak akarjuk elvenni, hanem a község kasszájába akarjuk betenni azért, hogy tudjunk fejlődni, fejleszteni. Mindig nyitottak voltunk a beszélgetésre, a véleménycserére, megtettük azt a lépést, hogy a 30 százalék felét felajánlottuk. De ennél többet nem tudunk csinálni. Feltevődik viszont az a kérdés, hogy mi van akkor, ha külső emberek megpályázzák a területalapú támogatást és kérik a telekfalvi legelő bérbeadását” – vetette fel Németi Zoltán.

A telekfalvi legelőn jelenleg takarítási munkák zajlanak, illetve a tervek szerint az állatok jobb vízellátása érdekében közmunkával kicserélik a régi, megrongálódott vályúkat, és újabbakat is elhelyeznek.