Törölnék a kötelező vallásoktatást

Még október végén robbant a bomba, amikor napvilágot látott a hír, miszerint hallgatólagos beleegyezéssel fogadták el a képviselőházban Remus Cernea törvénymódosító javaslatát a hitoktatás kötelező tantárgyként való törléséről. A törvénykezdeményező két évvel ezelőtt zöldpárti agrárdemokrataként került az alsóházba. Egyes hírforrások forradalminak tekintik a javaslatot, melynek célja, hogy töröljék a romániai oktatásban a tantervből a hitoktatást, mint kötelező tantárgyat. Az első lépés ez irányban már meg is történt, az alkotmánybíróság ugyanis múlt héten kimondta, az alkotmánnyal ellentétes az oktatási törvénynek az a cikkelye, amely szerint a szülőknek kérvényezniük kell iskolás gyermekük felmentését a vallásórán való részvétel alól.

A Cernea-féle javaslat

A parlament által elfogadott módosító javaslat értelmében az iskolákban a jövő évtől nem lenne kötelező a vallásoktatás, mint tantárgy, egyetlen tanuló sem kötelezhető arra, hogy részt vegyen a hitoktatási órákon, ha ezt nem kívánja, vagy szülei nem kívánják. A jogszabály alapján a hittanórákon csak azok a tanulók vesznek részt, akik erre külön kérést nyújtanak be az iskola vezetőségéhez, tehát választhatóvá válik a tantárgy. Jegyet nem adnának belőle, csak minősítést, ami nem befolyásolja az általános tanulmányi eredményt.

A kötelező hittan tantárgy helyett az iskolákban bevezetnék az etika és társadalomkultúra nevű tantárgyat, amely ugyanúgy kötelező lenne, mint eddig a hittan. A hittantanárokat a jövő iskolai évtől csak akkor nevezhetik ki, ha megkapják annak a felekezeti elöljáróságnak a beleegyezését, amelynek vallását oktatják. A törvénymódosító javaslat hallgatólagos elfogadása nem jelenti a törvényerőre emelést. Ez ügyben a szenátus hozza meg a végleges döntést.

Alkotmánybírósági segítség a hitoktatást ellenzőknek

A fővárosi média beszámolói szerint a taláros testület múlt héten megállapította, a vallásórák Romániában nem kötelezők, és csak azoknak a szülőknek kell kérvénnyel fordulniuk az iskolákhoz, akik azt szeretnék, hogy gyermekük vallásórákra járjon. A döntés indoklását a későbbiekben hozza nyilvánosságra az alkotmánybíróság. A szóban forgó törvénycikkely ellen a lelkiismereti szabadságra hivatkozva tiltakoztak többen, az alkotmányossági kifogással a buzăi bíróság kereste meg az alkotmánybíróságot.

Opcionálisan kötelező

„A törvény jelenleg úgy kötelezi a hittanórát, hogy benne van a törzsanyagban heti egy órában, tizenkettedik osztályig. De egyúttal opcionális is, mert ha a szülő nem akarta, hogy gyereke vallásórára járjon, akkor nyilatkozatot tehetett erről az illető tanintézmény titkárságán. Senkit nem kényszerítettünk, hogy vallásórára járjon” – jelentette ki Bogos Mária. A Hargita megyei római katolikus és protestáns vallásoktatásért felelős tanfelügyelő kiemelte, egyelőre talány, hogy milyen következményei lesznek az alkotmánybírósági döntésnek.

„Gondolom, mindenki a legjobbat akarja gyermekének, éppen ezért nem hiszem, hogy ebből probléma lesz. Biztos, hogy elveszítünk pár gyereket, mert lesz, aki arra hivatkozik, hogy túlzsúfolt a tanterv. Mi tesszük a dolgunkat, és bizakodók vagyunk” – nyomatékosított a tanfelügyelő. Hozzátette, az elmúlt években elvétve fordult elő, hogy a szülő kiíratta vallásóráról gyerekét. „Egy-két esetről hallottam, tömeges kiiratkozás a vallásórákról nem volt. Minden szülőnek joga van arra, hogy az iskolai hitoktatás keretében ismertesse meg a gyermekkel azt a vallást, amelybe belekereszteltette. Akik nem szeretnének vallásoktatást az iskolában, azok a tanintézményen kívül sem látják azt szívesen\" – említette Bogos.

Veszélyeket rejt az új helyzet

„A hittanórák kötelezősége abból fakad, hogy az érvényben levő metodológiában úgy fogalmaztak: a szülőnek kell kérnie, hogyha világnézeti szempontból nem szeretné, hogy a gyerek vallásórára járjon, ugyanis a vallás – mint tantárgy – az iskolai törzsanyag része. A fordítottja viszont azt a veszélyt rejti magában, hogy lehet majd olyan szülő, aki különböző okok miatt nem fogja igényelni, hogy a gyereke vallásórára járhasson” – fogalmazott érdeklődésünkre Gál László. A Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye főtanfelügyelő-helyettese kijelentette, amit az alkotmánybíróság elhatározott, az nem jár azonnali kötelezettséggel, más jóváhagyási fórumokon is át kell mennie a döntésnek.

„Ez egy rosszindulatú próbálkozása Cernea úrnak, ami a szabadkőművesség területét érinti, vagy még azon is túlmutat” – értékelt az illetékes, aki szerint a kérdéskör rendezéséhez mindenképpen törvénymódosításra lesz szükség. „Nem tudom elképzelni azt, hogy az ortodox egyház ne szólna mindebbe bele. Megjegyezném, ha csak a kultúraközvetítő jellegét vennénk a hitoktatásnak, amely hozzájárul az általános műveltség gyarapításához, akkor is van létjogosultsága ennek a tárgynak. Jelenlegi helyzetében elkerülhetetlenül felekezeti jellege is van természetesen” – nyugtázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Darvas Kozma: nem ijedünk meg

„Néhány, különös eszméket valló rá akarja kényszeríteni az ország többségére a maga álláspontját. A kommunizmus idején tűzzel-vassal tiltották a hitoktatást, hasonló törekvésekkel kell szembesülnünk most is” – jelentette ki Darvas Kozma József. A csíkszeredai Szent Kereszt plébánia esperese megjegyezte, elfogadják azt, ha valaki közömbös, egyházon, felekezeten kívüli, de ugyanakkor elvárják, hogy aki gyerekét megkereszteltette, azt részesítse hitoktatásban is. „Mi tesszük a kötelességünket, ettől nem ijedünk meg. Túléltük a kommunizmust is, túléljük az ateizmus ilyen utórezgéseit is” – összegzett az esperes.