A mindössze egy utcából álló zsákfalu a Szurdok-patak völgyében egy elnyújtott S betűt formáz. A legenda szerint a Bágyi vár kapitányának kisebbik fia, Sándor telepedett le a völgyben, ő alapította a falut, tőle ered a mai elnevezés: Sándortelke vagy Sándorfalva.

A lelkipásztor elmondta, a település nevét az 1567-es regestrum említette először, Sándorfalva néven. Akkor nyolc kapuval jegyezték. A 19. század végén kétszáz körüli lakója volt, 1941-ben száznegyvenegy fő. A lakosság száma a kommunista iparosítást követően az elvándorlás miatt drasztikusan lecsökkent. 1992-ben már csak negyvenkilencen éltek a faluban, 2013-ra pedig huszonkettőre csökkent a lélekszám.

A falu katolikus lakossága a reformáció idején vált reformátussá. Akkor Patakfalva anyaegyházához tartoztak. A településnek nem volt középkori temploma. Már 1644–1646 között szerették volna önállósítani egyházközségüket, de az továbbra is filia maradt. 1697-ben lett anyaegyházzá, „harmadrészt kívánva a javakból, amelyeket Ali basa járása után közös pénzen” vettek. A 19. században az elerőtlenedett egyházközség Telekfalva leányegyházközségévé vált.

A ma álló templom 1852-ben épült, egy korábbi helyére. 1924-ben támpillérekkel megerősítették a falait. Az 1970-es években végeztek rajta kisebb javításokat, azonban a folyamatos földmozgások, földcsuszamlások következtében ma már romos állapotban van. A templomépítéssel egy időben fából készült a különálló harangláb, amelyben két harang lakik. Levéltára egy tűzvészben megsemmisült, önálló lelkipásztorairól nem maradtak ránk adatok. Miután leányegyházközséggé vált, a mindenkori telekfalvi lelkészek szolgáltak a gyülekezetben.

A ’70-es években a földcsuszamlás következtében megszakadt a domboldal, ahol a templom áll. 2012-ben egy esőzés után szétnyílt a templom sarka, életveszélyessé vált az épület, és bezárták. Végeztettek ugyan egy geológiai fúrást, de két új templom árába került volna megfogni a domboldalt – részletezte Juhász Ábel. Ezért a lebontás és új templom építése mellett döntött a kis gyülekezet. Visszakapták a templom közelében lévő régi, leomlott iskolát és annak telkét. Ez a terület alkalmas új istenháza építésére. A régi haranglábból felhasználták a még jó állapotban lévő elemeket, például a hétméteres gerendákat. Az új szent hajlék 64 négyzetméteres lesz, negyven férőhellyel. Amint befejezik a tornyot, elkezdődnek a földmunkák a templomtest alapozásához. Ha minden jól megy, idén tető alá kerülhet az imádság új hajléka. A munkálatokat pályázati pénzekből és az Erdélyi Református Egyházkerület anyagi hozzájárulásából finanszírozzák, a helybéliek főleg közmunkával segítenek. Terveik között szerepel, hogy a telekfalvi református templom mennyezetéhez hasonlóan ide is kazettákat festetnek, amelyeket majd „örökbe lehet fogadni”.