A két medvebocsot feltehetően január közepén világra hozott anyamedve nyomait Murányi Sándor Olivér vette észre – mint elmondta, szólt róluk egy barátjának, aki értesítette Jakab Attilát, a Nagy-Küküllő Vadásztársulat elnökét arról a gyanújáról, hogy egy medve a lakott területhez közel adott életet kicsinyeinek. A vadásztársulat és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség illetékesei pénteken délután kerítették el azt az erdős részt, ahol a szóban forgó állat elbújt kicsinyeivel, ezután az illetékes szervek a szentegyházi önkormányzattal közösen felügyelik a területet, szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartva.

Mint Jakab Attila elmondta, az állatokat először el akarták altatni és biztonságosabb helyre szállítani, ám ezt elvetették, az anyamedvének az ébredést követő kiszámíthatatlan reakciójától tartva. Az illetékesek sosem tapasztalták még, hogy egy medve a lakott területhez ennyire közel telepedjen meg kicsinyeivel – Jakab feltételezései szerint a bocsok néhány hét múlva megerősödnek annyira, hogy anyjukkal elhagyhatják a számukra zajos, nyugtalan környéket. Mostani tartózkodási helyüket elkerítették szalaggal, melyre több helyen figyelmeztető nyomtatványokat helyeztek ki. A tiltott területre való belépés, ezáltal a védett állatok ideiglenes élőhelyének háborgatása legkevesebb tízezer lejes pénzbírsággal büntetendő, ám ez még a legszerencsésebb következmény, az anyamedve ugyanis rendkívül veszélyes, ha bocsait nem érzi biztonságban – tájékoztatott a vadásztársulat elnöke.

Mint a helyszínen lévő illetékesek elmondták, a medve kölykezés után több hónapig nem eszik, így még egy ideig nincs szüksége táplálékra. Vizet azonban kell innia, így három-négynaponta – bizonyára éjszaka – elhagyja az elkerített részt, és lemegy a közelben található patakhoz. A nem messze lakó Benedek Ferenc elmondta, leginkább attól fél, hogy valaki a sötétben „nekimegy” a medvének, ugyanis tapasztalatai szerint a környéken tanyázó állatok – kicsinyeik nélkül – nem bántanak sem állatot, sem embert.