A székelyudvarhelyi huszáregyesület legfontosabb célja a hagyományőrzés mellet jó példát mutatni a fiataloknak – fejtette ki Dakó Tibor, a hagyományőrző székely huszárezred kapitánya. „Egy felkiáltó jel vagyunk arra vonatkozóan, hogy rossz irányba halad a társadalom. Igenis fontos a régi értékek megőrzése és a természettel való szoros kapcsolat. Hiszem, hogy dicső múltunkra építkezve biztos lábakon álló jövőt alakíthatunk magunknak” – fogalmazott a kapitány.

Rögös út

Több mint tíz éve alapították az egyesületet, akkor tették le esküjüket az első huszárok a székelyudvarhelyi Márton Áron téren. „Már korábban is léteztünk nem hivatalos formában, azonban sok rendezvényre elhívtak, ezért fontossá vált az egyesület megalapítása. Különösen nehéz dolgunk volt, hiszen egyike voltunk az első erdélyi csapatoknak, így nekünk kellett kitaposnunk az utat” – fejtette ki Pécsi-Kolumbán Imola, az alapítók egyike, aki jelenleg zászlóanyaként tagja az egyesületnek, hozzátéve, hogy a zászló mellett elsősorban címert készítettek, amelyet a helyi városvezetésnek is jóvá kellett hagynia, hiszen Székelyudvarhely település jelképeiből is beleépítettek néhányat. Kiss Judit, a szervezet adminisztrációs felelőse ugyanakkor elmondta, a felszerelés is sokba került, ezek beszerzésében segítséget nyújtott a megyei, illetve a székelyudvarhelyi önkormányzat, de az Agyagfalva 1848 Kulturális Alapítvány is.

Ruházat, festett zászló

A huszárok ruházatának része a dolmány, mente, nadrág, csizma, sarkantyú, kard, tarsoly, kösöntyű, kartuséra, fekete sál, fehér kesztyű, illetve a csákó. Utóbbit külön díszítik egyebek mellett rózsával és kakastollal. A ruhán nagyjából ötven méter fonott zsinór található (sárga és arany színű), ebből és a fejdíszből lehet megállapítani a katonák fokozatát. Ezeket hadnagyi rangig az ezred határozza meg, ezen felül már a vezérkar dönti el, ami a többi hagyományőrző csapat bevonását is jelenti. A lovakra nyeregtakaró és nyereg kerül, illetve nagykantár és szügyelő. Az egyesület lobogója eleinte még hímzett volt, csak idővel tudták meg, hogy valójában régen festettet használtak, ami négyzet alakú.

Mitől huszár a huszár?

„A lovas ember több mint egy átlagos személy, hiszen átfogóbban szemléli a világot. Közelebb áll a természethez, és lova hátán könnyedén elér olyan helyekre, amelyek megközelítése gyalogszerrel sok időbe telik. Amikor ezt a nemzeti érzelmű embert felöltöztetjük egyenruhába és katonai jelleget adunk hozzá, akkor válik huszárrá” – magyarázta Dakó. Mint mondta, nem egyszerű az egyesület tagjává válni, hiszen ez komoly történelmi tudást, erkölcsöt és fegyelmet igényel.

A jelentkezők egy évig próbaidős tagok lesznek, ez idő alatt kell bizonyítaniuk rátermettségüket magatartásukkal, illetve az egyesületen belüli tevékenységükkel. Ha beváltak, akkor egy hivatalos avatáson tehetik le az esküt, majd egy belső szertartásra is sor kerül. Utóbbi abból áll, hogy fel kell feküdniük a lovukra, letakarják a fejüket, majd a csapat tagjai sorra rácsapnak kardjukkal az újoncok fenekére, közben különböző tanácsokat adnak a jövőre vonatkozóan.

Életforma a huszárság

A huszárok nem csak a rendezvényeken vannak együtt, a mindennapi életben is segítik egymást. Életüket a csapat által képviselt értékekre alapozzák. Ez az életforma sokszor lemondásokkal jár, amit esetenként családtagjaik is megéreznek – külön köszönik nekik a türelmet és a megértést. „Az én fiam is tagja a csapatnak, így keveset van itthon, de ezt meg kell értenem, hiszen nemes cél érdekében van távol” – mondta Kiss Judit. A tagtoborzás ugyanakkor jelenleg is zajlik, szívesen látnak minden nemzeti érzelmű, kötelességtudatos embert, akár gyerekeket is.

Agyagfalván emlékeznek

Az 1848-as Székely Nemzetgyűlésre emlékeznek szombaton Agyagfalván. A rendezvény délelőtt tizenegykor istentisztelettel kezdődik, ezután hangzanak el az ünnepi beszédek, amit koszorúzás követ.

A székelyudvarhelyi és az általuk meghívott huszárezredek reggel hétkor lóháton indulnak el a helyszínre a városból. A rendezvényt megelőzően megkoszorúzzák korábban elhunyt kapitányuk, Győrffy Árpád sírját. Agyagfalván felvonulást is tartanak, ezután együtt ebédelnek a helyiekkel. A megemlékezés alkalmából délelőtt tíz órakor buszokat indítanak a helyszínre a székelyudvarhelyi Márton Áron térről.

A huszárok vasárnap sem pihennek, hiszen délelőtt tizenegytől ügyességi lovas vetélkedőt rendeznek a szombatfalvi Rókakertben, ahol az első díj egy vándorkantár lesz, amelyet elhunyt kapitányukról neveztek el.