2008. 04. 25., péntek
Felnőttkorban akkor beszélünk anémiáról, ha a hemoglobin értéke 12 mg%, a hematokrit értéke pedig 35 százalék alatt van. Az anémiák osztályozása egyrészt kórélettani hátterük alapján történik, aszerint, hogy létrejöttük a vörösvérsejtek csökkent képződésének vagy fokozott pusztulásának tudható-e be, másrészt a vörösvérsejtek mérete szerint: mikrociter vagy makrociter anémia. A gyakorlatban legtöbbször a vashiányos, mikrociter anémiával találkozunk (a vörösvérsejtek mérete kisebb a normálisnál).
Az átlagos napi étrend 15-20 mg vasat tartalmaz, ennek kb. 10 százaléka szívódik fel, vagyis napi 1,5-2 mg vas.
A nőknél a menstruációs vérveszteség nagy szerepet játszik a szervezet vasháztartásában, a vasháztartást napi
1 mg vas felszívódása egyensúlyban tartja. Ezt az egyensúlyt a terhesség és a szoptatás igen könnyen megzavarhatja, ekkor a napi szükséglet 2-3 mg-ra nő. A gyomorműtétek utáni állapotok a csökkent felszívódás miatt járnak vashiányos anémiával. Gyakoriság szempontjából még fontosak felnőtteknél a gyomor-bélrendszeri vérzések, nőknél a nőgyógyászati betegségeket kísérő vérzések, valamint a túl gyakori véradás, mint kiváltó okok. Közismertek a vérszegénység klinikai tünetei: sápadtság, fáradékonyság, szapora pulzus, szaporább légzés, töredező haj és körmök, szájzug behasadása (zabola). A vashiány fokozatosan alakul ki, és az első szakaszban a vasraktárak ürülnek ki, amit a vas ferritinszint-csökkenése jelez (80 gamma % alatt). A kezelés megfelelő vaskészítményekkel történik. Ilyenkor már nem lehet a táplálkozással korrigálni az anémiát, éppen a korlátozott felszívódás miatt. A vasszulfát készítmények megfelelőek a kezelésre. Ajánlatos fokozatosan eljutni a szükséges adaghoz, így kivédhetőek a gasztro-intesztinális mellékhatások (hányás, hasmenés, székrekedés). Az eredmény kb. két hónap után észlelhető, de a vasraktárak feltöltődéséhez még három-négy hónapos kezelés szükséges.
Az anémia kezelése hosszadalmas, másképpen nincsen értelme.
Akkor indokolt az injekció általi (parenteralis) vaskezelés, ha a szájon keresztüli adás lehetetlen, és csak kórházban szabad végezni túlérzékenység veszélye miatt. A vaskészítményeket szedő betegek széklete szürkés-feketére színeződik, erre fel szoktuk hívni a figyelmet. Vasban gazdag élelmiszerek: a tojássárga, máj, hús, színes főzelékek, gyümölcsök. A csecsemőkori anémia megelőzése a terhesek vérszegénységének kezelésével kezdődik.
A koraszülöttek gyakorlatilag mind vérszegények, mivel a baba vasraktárai a terhesség utolsó hónapjaiban töltődnek fel. Csecsemőknél az étvágytalanság és nyűgösség esetén kell gondolni az anémiára. Az ismétlődő felső légúti hurut az anémia rendszeres velejárója, a gyakran megbetegedő gyermekeknél ellenőrizni kell a vérképet.
Dr. Albert Julianna