A Hit-Vallás rovat 4. születésnapjának vendége a Gyermekfili – mondtam Haáz Sándor karnagynak. Válasza: „Ti vagytok a vendégeink!” Aztán a kölcsönösség jó érzésével nyugtáztuk: mi otthon érezzük magunkat a Gyermekfilharmónia aranynál is becsesebb hangversenyein, mint kedves ismerőst kísérjük turnéin, és ha bárhol a kis- és nagyhazában lép fel az együttes, gondolatban vagy a helyszínen megtapsoljuk. S hogy péntek este szülőhelyük színpadán az Udvarhelyi Híradó olvasóinak szólnak dalaik, köszönjük!
Nyári turnéjukat két nagy esemény fémjelezte: felléptek Európa idei Kulturális Fővárosában, Pécsett, és Szent István ünnepén hangversenyük nyitotta a Debreceni Virágkarnevált. De egy kéthetes turné minden állomáshelyének megszervezése mögött nagyon kedves emberek, embercsoportosulások, karitatív egyéniségek munkája van, ami „adott pillanatban több, mint a Kulturális Főváros… – vallja az együttes vezetője. – Lélekemelő volt 2010 augusztusának Magyarországán végigutazni!”
Székelykeresztúr után a pécsi Széchenyi téren szerepeltek, három nap múlva pedig a szekszárdi Urunk Mennybemenetele-templomban adtak hangversenyt. Gyönk, Hegykő, Balatonlelle után a soproni Szent István-templom következett. A tatai nap után a komáromi várban hangversenyzett a Fili. Debrecenben harminc helybéli zeneiskolással egészült ki az együttes. A nyári turné a szilágysomlyói templomban zárult. „Hogy sírtak az ottaniak…” – mondta halkan, mintha csak magának, Haáz tanár úr.
„Emberek, munkák”
A képzés szerves része a prímásképző és tánctábor, amiről lapunkban is beszámoltunk. Ottjártamkor egy ölnyi naplót hoztak el a gyermekek. Öreg este lett, mire átlapoztam. Tollforgatóként, naplóíróként is nagyra értékelem a filisek turnékrónikáit, amit mindenki naponta vezet. Egy válogatás belőlük elolvasható, és nagyon sok kép nézhető meg a fili.ro honlapon. A füzetek pedig vallanak tulajdonosukról. Beleragasztanak kedves emlékeket, kiszínezik sokan. A nagyon fontos közlendőket pirossal írta egyikük: a haza szót emelte ki. „Ezen a napon éjjel háromkor láttuk meg a nagyfalusi templom tornyát. Onnan már a szüleink szállítottak tovább – ki-ki a saját otthonába”.
Kedvenc mondatom: „A templomban volt egy sípzongora” – a pécsi dzsámi 2400 sípú orgonája!
A gyermeknapló láttat, rögzít. Felnőtt korára is: „A komáromi erődből azt jegyeztem meg, hogy… Régen voltak könnyű fegyverek: golyószóró (…) nehéz fegyverek (…) Az erőd minden fülkéjében, folyosóján szellőzők vannak. A katonák a Dunát használták fürdésre, reggelire komiszkenyeret ettek más ételek mellett. Az idegenvezető mesélt egy tiszt naplójáról, aki az akkori időkről leírt mindent”.
„Végre eljött a Virágkarnevál napja – Magyarország 2. legismertebb eseménye. A stadionhoz székely ruhában érkeztünk. 20 000 ember nézte a fellépésünket a virágkarneválon. (…) A koncert másik kiemelkedő élménye az volt, hogy a debreceni zeneiskolásokkal együtt szerepelhettünk. A karnevál gyönyörű volt”.
Kérdezzék tovább a filiseket pénteken, a szentegyházasfalvi Gábor Áron Művelődési Házban! Vendégeik leszünk, hogy ünneplőbe öltöztessék lelkünket.
Molnár Melinda