Parázs vita után megszavazta hétfőn a szenátus a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, vitatott 13/2017-es sürgősségi kormányrendelet elutasításáról szóló törvénytervezetet.
2017. február 20., 19:042017. február 20., 19:04
2017. február 20., 22:582017. február 20., 22:58
A honatyák 110-1 arányban, 9 tartózkodás mellett utasították el a rendeletet. Călin Popescu Tăriceanu, a szenátus elnöke nem volt hajlandó az ülést levezetni, mivel nem értett egyet azzal, hogy a már hatálytalanított rendeletet el is vesse a parlament. Úgy vélte, valójában harc zajlik a legitim, megszavazott intézmények – a parlament és a kormány – és „okkult\", illegitim erők között a hatalomért. A Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselői tartózkodtak.
Mint ismeretes, a január 31-én este, előzetes bejelentés nélkül elfogadott rendeletet, amely csökkentette volna a hivatali visszaélés büntetését, és legalább 200 000 lej összegű károkozáshoz kötötte volna annak bűncselekményként való besorolását, az óriási bel- és külföldi felháborodás, a több százezres utcai tüntetések nyomán a 14-es számú sürgősségi rendelettel hatályon kívül helyezte a kormány. Az ellenzék azonban attól tart, hogy amennyiben a 14-es rendelet ellen hivatali visszaélés miatt elítélt személyek által benyújtott kereseteknek helyt adnak az illetékes bíróságok, a 13-as mégis hatályba léphet, ezért követelték, hogy a parlament tűzze napirendre annak hivatalos elutasítását.
Ezt tette meg hétfőn a szenátus, ugyanakkor a végső szót majd a képviselőház mondja ki.
Eközben szintén tegnap a képviselőház jogi bizottsága jóváhagyta a 14-es rendelet jóváhagyásáról szóló törvénytervezetet. Ezt a szenátus plénuma már megszavazta.
Kihallgatta a DNA a belügyminisztert
Szintén hétfőn Carmen Dan belügyminisztert is kihallgatta az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) a büntető törvénykönyv módosításáról szóló, vitatott 13/2017-es sürgősségi rendelet ügyében. A miniszternek arról kellett magyarázatot adnia, milyen körülmények között fogadta el a kormány a hivatali visszaélés büntetését enyhítő jogszabályt. A DNA múlt héten Graţiela Gavrilescu parlamenti kapcsolatokért felelős tárca nélküli minisztert, korábban pedig két volt igazságügyi államtitkárt is kihallgatott az ügyben, miután egy civil szervezet bűnpártolás gyanúja miatt tett feljelentést a rendelet elfogadása kapcsán.
Egyébként vasárnap este is folytatódtak a 13-as rendelet miatti tüntetések, amelyeken a tüntetők immár a kormány távozását is követeli. A demonstrációk azonban a korábbinál jóval kevesebb embert mozgattak meg: Bukarestben csupán mintegy kétezren tüntettek a kormánypalota előtt, Kolozsvárott pedig mintegy 3500-an követelték a kabinet távozását. Néhány százan Temesváron, Nagyszebenben, Nagyváradon és Jászvásáron is tüntettek a kormány ellen. Bukarestben egyébként mintegy százan vettek részt egy kormány melletti tüntetésen.
Dragnea: multik pénzelhetik a tüntetőket
Eközben a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Liviu Dragnea továbbra is azt sugallja, hogy a tüntetők mögött küldő erők állnak. Vasárnap este a România Tv-nek nyilatkozva arról beszélt: továbbra is arra vár, hogy Adrian Ţuţuianu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) működését felügyelő parlamenti bizottság elnöke adatokkal szolgáljon arról, van-e közük multinacionális vállalatoknak a kormányellenes tüntetésekhez.
Dragnea arra utalva, hogy Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank romániai leányintézményének igazgatója is részt vett az egyik tüntetésen, megjegyezte: különösnek tartja, hogy egy külföldi tőkével működő bank vezetője a kormány ellen tüntet. „Mindenféle híresztelést hallottam a televíziókban arról, hogy multinacionális, de akár hazai cégek is fizették, bátorították, sőt biztatták alkalmazottaikat, hogy vegyenek részt megmozdulásokon” – mondta Dragnea. A politikus egyébként arról is beszélt, hogy várhatóan szerdán születik döntés arról, kik vegyék át a kormányból távozott miniszterek helyét.
Kormánypárti bírálatok a DNA-val szemben
Bírálták az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tevékenységét a kormánykoalíciót alkotó pártok vezetői a községek egyesületének hétfői bukaresti közgyűlésén. Liviu Dragnea, a PSD elnöke szerint a romániai közigazgatásnak ki kell lépnie a bénultságból, a hivatalnokok ugyanis félnek bármit is aláírni, a polgármesterek nem tudják, hogy amit ma tesznek, egy vagy tíz év múlva hogyan értelmei majd az ügyészség, az üzletemberek pedig félnek szóba állni a polgármesterekkel, illetve bármelyik hivatalnokkal.
Călin Popescu Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) társelnöke egyenesen boszorkányüldözésről beszélt annak kapcsán, hogy számos polgármester ellen indult eljárás, amely végén ártatlannak nyilvánították őket.
Az ukrán határ közelsége és a dunai folyami kikötő elleni rendszeres orosz dróntámadások miatt kerülik a légitársaságok a Duna-delta felújított nemzetközi repülőterét – mutatott rá Stoian Vâlcu igazgató.
A Kulturális és Sajtószakszervezetek Országos Szövetsége hétfőn üdvözölte a kért béremelésekről szóló sürgősségi rendelettervezet közvitára bocsátását, de egyelőre folytatják a tiltakozást.
A román diplomáciai és konzuli képviseletekre eddig nem érkezett konzuli támogatás vagy segítségnyújtás iránti kérelem az iráni rakétatámadás után Izraelben tartózkodó román állampolgároktól.
A pártok által a júniusi európai parlamenti választásokon indított jelöltek alig egyharmada nő – derül ki az Expert Forum jelentéséből.
Kizárt, hogy Romániát meglepetésszerű katonai támadás érheti, mivel jelenleg „a stratégiai meglepetés már nem érhető el” – jelentette ki Nicolae Ciucă, a szenátus és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Múlt év decemberének végén 9758 olyan gyermeket tartottak nyilván Romániában, akinek mindkét szülője külföldön dolgozott. Számuk 2211-gyel csökkent 2022 végéhez képest.
Az európai beruházásokért és projektekért felelős minisztérium hétfőn elkezdi az alapélelmiszerekre és meleg ételre költhető újabb 250 lejes támogatás utalását a szociális kártyákra, az összegből mintegy 2,6 millió személy részesül.
A gyorshajtók jövő héten sehol nincsenek biztonságban Európában, így Romániában sem. Európa-szerte április 15–22. között közös akció keretében végez ellenőrzést a rendőrség, elsősorban a gyorshajtókat szűrik ki.
Idén március végén 4 752 548 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3890-nel kevesebbet, mint egy hónappal korábban; az átlagnyugdíj 2247 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közzétett adataiból.
Az április 5-11. közötti héten több mint 9100 rendőr teljesített járőrszolgálatot az iskolák környékén, különösen a diákok érkezése és távozása körüli időpontokban a tanulók és a tanárok biztonságának növelése érdekében.
szóljon hozzá!