Fotó: Vargyasi Levente
A Kovászna megyei önkormányzat hét év után újra megpróbál pénzt lehívni a Székely Nemzeti Múzeum felújítására. Amennyiben megkapják a szükséges összeget, az intézményt akár ki is bővíthetik a közeljövőben.
2016. augusztus 23., 19:172016. augusztus 23., 19:17
2016. augusztus 23., 20:472016. augusztus 23., 20:47
Már második alkalommal pályázik a Kovászna megyei önkormányzat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum felújítására a Regionális Operatív Program keretében. A testület kedden rendkívüli ülésén fogadta el a beruházás műszaki és gazdasági dokumentációját, a pályázatot még ezen a héten benyújtják, és bíznak benne, hogy év végéig választ is kapnak.
Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke elmondta, az A kategóriás, országos jelentőségű műemlék épületegyüttesnek a felújítása 22 millió lejbe kerül, ebből az önrész összesen 4 millió lej, a többit a Regionális Operatív Program keretében hívná le az önkormányzat. Ezen a tengelyen a központi fejlesztési régióban, tehát a hat megye összesen 33,5 milliót költhet műemlék-felújításra. Legtöbb 5 millió euróra lehet pályázni, a Székely Nemzeti Múzeum felújítására 4,8 millió eurót kérnek.
Tamás Sándor egyébként rámutatott: a keret rendkívül „szerény”, a 33,5 millió euró még Kovászna megyének sem volna elegendő, hogy a megye műemlékeit restaurálják. Ugyanakkor elmondta, Székelyföld egyik legreprezentatívabb épületének korszerűsítése időszerűvé vált, és bemutatta Potsa József háromszéki, Daniel Gábor udvarhelyszéki és Mikó Mihály csíki főispánnak a 19. század végén megfogalmazott felhívását, amelyben arra kérik a székely nemzet tagjait, adakozzanak a múzeum javára.
A Kós Károly tervei alapján 1912-ben megépült épületet már 1936-ban fel akarták újítani, ezeket az elképzeléseket részben a hetvenes-nyolcvanas években ültették gyakorlatba, azután csak kisebb beruházásokra került sor – mondta a háromszéki politikus. Tamás szerint a mostani terv keretében lehetőség lesz az épületegyüttes értékeinek kiemelésére, s reményeik szerint ezzel növelni tudják az intézmény népszerűségét és versenyképességét. Vargha Mihály, a múzeum igazgatója elmondta, a kívülről még mindig gyönyörű főépületben elavult az épületgépészet, korszerűsítésre szorul a fűtés, a víz- és a villanyhálózat is.
A pályázat összeállítása során feltérképezték a problémákat, és a lehetőségeket, a cél, hogy 21. századi követelményeknek megfelelő múzeumot alakítsanak ki, bővítsék a látogatási felületet. Berendezésekre nem tudnak pénzt lehívni, ám ha az épületet renoválják, akkor évente lehetne lehetőségük kisebb beruházásokra, véli az igazgató. Hozzátette, a következő években továbbfejlesztenék az intézményt, közönségbarát tereket, kávézót, ajándékboltot alakítanának ki, multimédiás kiállításokat szerveznének, a szomszédos telken pedig műtárgyvédelmi és restaurátor-központot létesítenek.
„Itt a lehetőség, hogy 21. századi múzeumot alakítsunk ki. A múzeum valójában tudomány- és kompetenciaközpont, bár most a szerepe eltolódik a látvány felé. A szórakoztatáson kívül tudományos kutatást kell folytatni, és annak eredményeit be kell tudjuk mutatni” – szögezte le az igazgató. A megyei önkormányzat már 2009-ben is pályázott a múzeum felújítására, azonban a kérés várólistára került, mert az erre a célra elkülönített pénz elfogyott.
Civil szakemberek szerint biztossá vált, hogy a dél-erdélyi sztráda még hiányzó, a „medvealagutakról” elhíresült szakasza lesz az első romániai autópályarész, amely kicsúszik az országos helyreállítási tervben kötelezőként kitűzött 2026-os határidőből.
Több száz méhcsaládban keletkezett súlyos veszteség Krasznabélteken, miután helyi repcetermesztő gazdák bejelentetlenül erős rovarölő szerrel permeteztek. A Szatmár megyei esetet több állami hivatal vizsgálja.
A nagyváradi városháza újabb rekordot döntött az online adóbefizetések terén: az év első három hónapjában, vagyis a kedvezmények időszakában begyűjtött összegek 78,4 százaléka online érkezett.
Nagy Elek erdélyi származású üzletember teljes körű szponzori és továbbtanulási támogatást ajánl fel a bántalmazott erdélyi tornászfiúnak, amennyiben úgy gondolja, a történtek miatt alternatíva lehet Magyarországon folytatnia a sportkarrierjét.
Terelőút tehermentesíthet idén több erdélyi települést: a szerencsés megyeszékhelyek, városok és községek közül Sepsiszentgyörgy, Temesvár, illetve a Bihar megyei Élesd, Belényes és Váradszentmárton is új útnak örülhet, ha minden jól megy.
A Kisiratos Kürtöstől való elszakadásáról tartott népszavazás eredményét megerősítő 2004. április 7-i kormányhatározat meghozatalának 20. évfordulóján ünnepség keretében emlékeztek meg az önálló községgé válásról vasárnap a helyi kultúrotthonban.
Harminckét évvel az alapkőletétel után Kovásznán hétfőn felavatták a Kőrösi Csoma Sándor Emlékközpontot.
Otthonról is megismerhetik a Kárpát-medencei fiatalok a kincses város felsőoktatási intézményeit – közölte a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ).
A sokévi átlagnál melegebb lesz a következő két hétben országszerte, esőre csak elszórtan lehet számítani – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) április 8. és 21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Ki mentette meg Verespatakot? címmel szakemberek részvételével szervez kolozsvári fórumot április 11-én, Kolozsváron a Mathias Corvinus Collegium (MCC).
szóljon hozzá!