Megszorító intézkedésekre készül a nagyváradi önkormányzat, amely a kormány és a parlament adakozókedvét teszi felelőssé azért, hogy idén bevételkieséssel kell számolniuk, emiatt nem tudják megvalósítani a tervezett beruházások nagy részét. Ilie Bolojan polgármester sajtótájékoztatón számolt be arról, hogy közel 12 millió lejes (körülbelül 2,6 millió eurós) hiányt okoz, hogy egyrészt a helyi közigazgatásban dolgozók február elsejétől 20 százalékos bérkiegészítésben részesülnek, ugyanakkor Liviu Dragnea, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökének kezdeményezésére ettől az évtől 102 adót töröltek el.

A nemzeti liberális párti (PNL) elöljáró kifejtette: a 20 százalékos fizetésemelés nyomán 7,5 millió lejjel növekszik a béralap, a 450 ezer lejnél (100 ezer eurónál) olcsóbb lakások tranzakciója utáni illeték eltörlésével további 3,5 millió lejtől esik el a városháza, míg a különböző hivatalos dokumentumok, például a jogosítványok kibocsátása után fizetendő díj megszüntetésével 3,2 milliós hiánnyal kell számolniuk. Bolojan szerint az egyetlen pozitív előjelű intézkedés, hogy ezentúl teljes mértékben a központi költségvetésből állják a mozgássérült személyek, illetve az őket gondozó asszisztensek juttatását, ez 2,5 millió lej pluszpénzt jelent a város büdzséjében. Az önkormányzat ugyanakkor további 2,4 millió lejes többletre számít a minimálbér növekedése nyomán is.

„Mindez a 2,6 millió eurós lyukat 2 millió euróra csökkenti, ami viszont így is jelentős kiesés\" – panaszolta Nagyvárad polgármestere. Az Ebihoreanul.ro hírportál szerint Bolojan azt állítja: az összegből finanszírozhatták volna a Sebes-Körösön egy új híd megépítését, a történelmi belvárosban álló épületek homlokzatának korszerűsítését vagy a Rulikowski utca folytatásaként megépített terelőút fölött egy gyalogosátjáró kivitelezését.

Ötven alkalmazottat rúgnak ki

Annak érdekében, hogy ne kelljen lemondaniuk mindegyik tervezett beruházásról, az önkormányzat megszorításokra készül, a polgármester szerint a vonatkozó tervezetet január 26-án terjesztik a helyi képviselő-testület elé. A hivatal körülbelül ötven alkalmazottat bocsátana el, befagyasztaná az összes szabad állást, és eltörölne bizonyos pluszjuttatásokat. „A helyi adókat és illetékeket nem tudjuk emelni, a 2017-re vonatkozó értékekről ugyanis már tanácshatározat született, de bizonyos díjszabásokat, például a parkolás árát még módosíthatjuk\" – hívta fel a figyelmet az elöljáró. Hozzátette: „nem áldozhatjuk fel a befektetéseket a szociális háló oltárán, mert akkor a problémák rohamosan fognak súlyosbodni\".

Antal: a százalékos béremelés nem a legideálisabb

Ezzel szemben Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, hogy minden önkormányzatnak elő kell tudnia teremteni a 20 százalékos fizetésemeléshez szükséges összeget, hiszen évek óta szorgalmazzák a bérkiegészítést. Az elöljáró a Krónikának hangsúlyozta: nehéz elvárni az eredményes munkát, ha a felelősség folyamatosan növekszik, de a javadalmazás nem.

Antal Árpád szerint ugyanakkor a százalékos béremelés nem a legideálisabb, hiszen a mindenkire ugyanolyan mértékben érvényes kiegészítés tovább növeli a juttatások közötti egyenlőtlenségeket. Példaként azt hozta fel, hogy aki eddig 1000 lejt keresett, februártól 200 lejjel vihet haza többet, ehhez képest a 4000 lejes bérek 800 lejjel emelkednek. „Inkább erre kellene megoldást találni. Hiszen, ha eddig nem tudtunk munkatársat találni egy adott állásra, mert mindenki kevesellte a havi 1500 lejt, plusz 300 lej nem jelent számottevő változást\" – magyarázta.

Többtucatnyi állást hirdettek meg

A sepsiszentgyörgyi önkormányzat egyébként tavaly ősszel többtucatnyi állás meghirdetését harangozta be. Barta Mónika, a polgármesteri hivatal Városimázs Irodájának vezetője arról tájékoztatott: csütörtökig 26 irodában 65 állást hirdettek meg, ezek közül 38-at köztisztviselők, 27-et szerződéses munkatársak számára. A posztokra 98-an jelentkeztek, és eddig 26 állást foglaltak el. A legnépszerűbb az ügyfélszolgálati, tájékoztatási és iktatóiroda volt, ahol a szabad állásra hatan jelentkeztek, de senkinek sem sikerült a versenyvizsgája.

A tapasztalatok szerint nagyobb volt a kereslet azon munkahelyek iránt is, ahol nem volt követelmény, hogy a jelentkező megadott idejű munkaviszonyt tudjon maga mögött, ezekre többségében jogászok és műszaki végzettségűek pályáztak. Ugyanakkor jó képességű, minden kritériumnak eleget tevő jelentkezők buktak meg a versenyvizsgán, mert nem ismerték a vonatkozó törvényeket, ezért azt tanácsolják, mindenki vegye komolyan a vizsgatételeket. Sok esetben előfordult, hogy a jelölt munkakönyvét nem vezették megfelelően, nem a végzettségének megfelelő kategóriába sorolták, így szakmai régiségét nem tudta bizonyítani.