A magyar erdészek már másfélszáz éve felismerték: az erdő védendő érték, egy nemzet pótolhatatlan vagyona – jelentette ki Áder János köztársasági elnök a 150 éves Országos Erdészeti Egyesület sepsikőröspataki ünnepi vándorgyűlését köszöntő beszédében csütörtökön. A vasárnapig tartó rendezvény megnyitóján a szakma több mint ezer képviselője vett részt Bedő Albert egykori országos főerdőmester és államtitkár szülőfalujában.

Az államfő beszédében felidézte: a székelyföldi származású Bedő Albert által szerkesztett Erdészeti Lapok az 1870-es években arról írt, hogy az erdőpusztítások hatással vannak „a klíma szabálytalanságára”, a hőmérsékletre, a levegő és a vizek minőségére. Mint hangsúlyozta, Bedő több mint 130 évvel ezelőtt „a jövővel nem gondoló” rablógazdálkodás veszélyeire is felhívta a figyelmet. Áder János emlékeztetett arra is: már az 1879-es magyar erdészeti törvény kimondta, hogy az erdő „hasznot csak úgy hajt, ha a vele való törődés kiállja a fenntarthatóság próbáját”.

„Erdeink óvása, gondozása és a felelős gazdálkodás a cél ma is. Ezt a célt tartották szem előtt mindazok, akik tekintélyt adtak a magyar erdészszakmának, akik minden történelmi veszteség után is hűek maradtak hivatásukhoz Magyarországon, a Kárpát-medencében és mindenütt a világon” – fogalmazott az államfő.  A köztársasági elnök megköszönte az erdészeknek, hogy „ismerik az erdő védelmének és használatának bölcs egyensúlyát”, ma is úgy gondolnak a jövőre, mint nagyszerű elődeik.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében kiemelte, el kell utasítani az erdővel kapcsolatos szélsőséges nézeteket. Az egyik szélsőségnek az ipari lobbit tekintette, „amely csak nyersanyagot lát az erdőben, és figyelmen kívül hagyja az ökológiai szempontokat”. Szélsőségeseknek tekintette ugyanakkor azokat is, akik nem veszik figyelembe, hogy a világon emberek is élnek, és kitiltanák az embert az erdőből. Semjén Zsolt szerint egybeesik a magyar kormány nemzetpolitikájával az Országos Erdészeti Egyesületnek az a döntése, hogy Székelyföldön rendezte meg a vándorgyűlést, hiszen a kormány mindig is arra törekedett, hogy a különböző szakmák, érdeklődési körök Kárpát-medencei keretben szerveződjenek.

A helyszínválasztással a szervezők a szakmai civil szervezet egyik alapítója, a Sepsikőröspatakon született Bedő Albert előtt tisztelegnek. „Kárpát-medence ökologiai egység, és bár államhatárok szétszabdalták, az a helyes, ha a természetvédelem, az erdő-, és vadgazdálkodás ebben az egységben tud gondolkodni” – fogalmazott Semjén Zsolt.

Tamás Sándor, a Kovászna megyei tanács elnöke köszöntésében kijelentette: Székelyföld jövőjének egyik biztosítéka a magánerdő-tulajdon megszilárdítása. Hozzátette, 500 ezer hektár erdő van magántulajdonban, magánkezelésben Székelyföldön. „Nagy vagyon, nagy felelősség” – jegyezte meg az erdészmérnöki végzettségű elöljáró.

Emlékeztetett, az egyesület legutóbb 1898-ban tartotta a közgyűlését Székelyföldön, amely akkor még Magyarország része volt. „Azóta más a helyzet, a határok megváltoztak, de lélekben együvé tartozunk” – fogalmazott Tamás Sándor. Az önkormányzati vezető Mikes Kelemen zágoni tölgyfája letörött ágának egy darabját adta ajándékként a vándorgyűlés díszvendégének, Áder János köztársasági elnöknek.

A közgyűlés után a résztvevők Kálnokon megkoszorúzták Bedő Albert szobrát, majd az unitárius temetőben a sírjánál tisztelegtek emléke előtt. Pénteken Sepsiszentgyörgyön a Székely Mikó kollégiumban emléktáblát avatnak az 1898-as vándorgyűlés emlékére és a székelyföldi vadászati múzeumban megnyitják a Bedő Albert kiállítást.