Következetlennek és átgondolatlannak tartja az élelmiszer-pazarlás megfékezését célzó, Klaus Johannis államfő által november közepén kihirdetett, módszertan hiányában egyelőre nem alkalmazható törvényt Florin Căpăţână. A nagy üzletláncokat tömörítő országos egyesület (AMRCR) alelnöke úgy véli, a jogszabály főként élelmiszer-biztonsági szempontból aggályos, ezért szerinte további pontosításokra, illetve az illetékes hatóságok bevonására van szükség. Căpăţână a pazarlásról szóló szakmai konferencián beszélt arról, hogy természetesen támogatják a jó cél érdekében megalkotott törvényt, de az előírásokat úgy kell megfogalmazni, hogy azok ne adjanak lehetőséget a visszaélésre, illetve legyenek összhangba a többi hatályos jogszabállyal.

Márton Árpád, az RMDSZ Ko­vászna megyei képviselője, aki részt vett a törvény kidolgozásában, a Krónikának úgy nyilatkozott: a december 11-ei parlamenti választások után megalakuló új kormány feladata lesz a módszertan kidolgozása, amire elvileg hat hónapon belül sort kellene keríteniük. A politikus szerint viszont könnyen elképzelhető a késlekedés, hiszen olyan jogszabály is van, amelynek módszertanát egyéves késéssel adták ki, de még így sem alkalmazható, mert az Európai Unió nem láttamozta a szöveget. Ilyen helyzetben van például az a törvény, amely lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok munkanélkülieket foglalkoztassanak állami finanszírozással. „Bízunk benne, hogy időközben nem módosítják rendeletekkel a törvényt, hanem a szellemiségét tiszteletben tartva, hatékonyan és ellenőrizhető módon ültetik gyakorlatba\" – fogalmazott Márton Árpád.

A képviselő ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az eljárás ne legyen túlbürokratizált, mert a túlbonyolított rendszer szerinte megnehezíti az alkalmazást. A politikus idézte Bötje Csaba ferences szerzetest, aki úgy fogalmazott: a kilencvenes években még egyszerűen lehetett egy tányér levest adni egy gyermeknek, most viszont már annyi engedélyt kell beszerezni, hogy akár éhen is halhat, mire megkapja az ebédet. Márton Árpád az ellenőrző mechanizmusok létrehozását is fontosnak tartja, hogy ne fordulhasson elő, hogy a kiolvasztott élelmiszert újrafagyasztják, vagy átcímkézik az élelmiszert, így az ismét forgalomba kerül. „Arra is figyelni kell, hogy a jótékonysági célra szánt élelmiszer a szavatossági idő lejárta előtt bekerüljön a körforgásba, illetve olyan civil szervezetek kapják az ételt, amelyek valóban rászorulóknak segítenek\" – fogalmazott a honatya, aki fenntartásokkal kezeli az élelmiszerláncok kifogásait, mert szerinte ezek soha nem a jótékonykodást helyezték előtérbe.

Florin Căpăţână egyébként többek között azt kifogásolta, hogy a törvény szerint például az üzletláncok odaadományozhatják, de el is adhatják a civil szervezeteknek a szavatossági idő lejártához közelítő élelmiszereket, ezzel szemben az adótörvénykönyv előírja, hogy vagy eladni, vagy adományként felajánlani lehet egy terméket. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az üzletláncok ugyan el- vagy továbbadhatják a szavatossági idő lejártához közelítő élelmiszereket, „de ki vállalja a felelősséget azért, hogy ezeket a termékeket el is fogyasztják, még mielőtt egészségügyi szempontból veszélyessé válnak\".

Căpăţână attól tart, hogy mivel a törvény nem ad pontos választ az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos kérdésekre, előfordulhat, hogy mérgező élelmiszer kerül idős emberekhez vagy gyermekekhez, „hiszen általában ők szorulnak a civilek segítségére\". Az alelnök rámutatott: az ügyben az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatósággal, valamint a mezőgazdasági minisztérium képviselőivel kell egyeztetni, szerinte ugyanis ezeknek az intézményeknek kell megoldást találniuk arra, hogy a szóban forgó élelmiszereket „minél hamarabb elfogyasszák\". 

Arra is rámutatott: sürgősen ki kell jelölni, hogy melyik szervezeteket bízzák meg az adományozott élelmiszer elszállításával, ezeknek föltétlenül rendelkezniük kell raktárakkal és hűtőládás járművekkel. Căpăţână ugyanakkor az agrártárcát is bírálta, amely szerinte nincs tisztában azzal, hogy Romániában mekkora mennyiségű élelmiszert dobnak a szemétbe. „A nagy üzletláncok mindezt pontosan tudják, mint ahogy azt is, hogy a kereskedelmi egységek által kidobott élelmiszer nagy része zöldség és gyümölcs, nem pedig megfőzött étel\" – tette hozzá.

Căpăţână azt is elmondta: az általa vezetett egyesület szeretné, ha az illetékes hatóságokkal közösen országos kampányt szerveznének, amelynek során tudatosabb élelmiszer-vásárlásra ösztönöznék a lakosságot. „Az emberek kollektív tudatában mostmár rögzült, hogy az egészséges életmód érdekében ajánlott napi 2 liter víz elfogyasztása, ugyanígy arra is rá lehet venni őket, hogy egyszerre kevesebb mennyiséget vásároljanak, és osszák be hatékonyabban az ételt\" – hangsúlyozta a szakember.