Nem törekednek a székelyföldi termelők, hogy megszerezzék a hagyományos termék minősítést. Leginkább a székely pékek tartják fontosnak, hogy bekerüljenek az országos jegyzékbe, Hargita és Kovászna megyében a legtöbb bejegyzett hagyományos termék a pityókás házikenyér.

Nem tartják fontosnak

Hargita megyében mindössze három termelő három termékre szerezte meg a minősítést, mind a három házikenyér, mondta el lapunknak György Erzsébet, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság hagyományos termékek bejegyeztetésével foglalkozó szakembere. Kifejtette, megváltozott a törvény, a szörpök, lekvárok, sajtok készítői már nem tartják fontosnak, hogy bekerüljenek az országos jegyzékbe, egyszerű termelői engedéllyel is értékesíthetik a termékeiket, így nem látják értelmét, hogy ezt is „lepapírozzák\".

Háromszéken jobb a helyzet

Kovászna megyében valamivel jobb a helyzet, de ott is a házikenyér tarol. Az országos jegyzékben 24 háromszéki hagyományos termék szerepel, ezek között a legtöbb a pityókás házikenyér, de tejtermékek, és gyümölcskészítmények is megkapták a minősítést. A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság adatai szerint az elmúlt évben csak egy bodoki és egy kézdiszentkereszti pékség váltott ki hagyományos minősítést pityókás házikenyérre, és egy uzonkafürdői házivaj-gyártó terméke került be a jegyzékbe. Az új törvénykezés 2014-es életbelépése után hét házikenyér-, illetve kürtőskalács-sütő, gidófalvi sajt- és tejtermék-előállító, valamint gyümölcsdzsem- és szörpkészítők igényeltek hagyományos minősítést.

Megtizedelte a törvény a listát

Mint ismeretes, 2014 végén újraszervezték a hagyományostermék-mozgalmat, arra hivatkozva, hogy az addigi törvénykezés túl megengedő volt, aki kérte, általában meg is kapta a minősítést. Az akkori törvénykezés alapján Romániában 4400 hagyományos terméket tartottak nyilván, de miután megszigorították a törvényt, közel tizedére csökkent ezek száma, a mezőgazdasági minisztérium adatai szerint jelenleg mindössze 556 terméknek adták meg ezt a minősítést. Szakértők szerint a korábbi rendszer tényleg hibás volt, azok a termelők, akik valóban hagyományos módszerrel állították elő a termékeiket, nem jutottak előnyhöz.

A jelenleg érvényben lévő jogszabály ugyan megtizedelte a hagyományos minősítéssel rendelkező termékeket, de az a nagy előnye, hogy a gyártónak nem kell megfelelnie az európai uniós követelményeknek, hanem valóban a régi, hagyományos módon állíthatja elő termékeit. Jelenleg az a termék számít hagyományosnak, amely igazoltan romániai alapanyagokból, legalább 30 éves recept alapján, hagyományos technológiával készül, és szabályozzák a mennyiséget is. A mezőgazdasági igazgatóságok székhelyén fogadják azokat a termelőket, akik mégis bekerülnének az országos jegyzékbe, az eljárás ingyenes, egy élelmiszeripari mérnök segít összeállítani a szükséges dokumentációt, de hagyományos receptek felkutatásában is nyújtanak támogatást.