Márpedig egy társaság részvényesei számára a ROE minősül a legfontosabb átfogó jövedelmezőségi indexnek, azt mutatja meg ugyanis, hogy a részvényesek által birtokolt saját tőke (alaptőke és tartalékok) az adott időszakban mekkora hozamot biztosítottak az egyéb gazdasági szereplők követeléseinek kielégítése után – áll az Econom.hu meghatározásában.

Az Európai Bankhatóság (EBA) által összesített adatok szerint a román bankrendszer sajáttőke-arányos nyeresége 13,5 százalékos volt az első negyedév végén, miközben az eszközarányos nyereség (Return on Assets – ROA) 1,59 százalékon állt, ami pedig négyszer magasabb az uniós átlagnál. A ROA a vállalat egészének eredményességét méri, azt mutatja meg, hogy a vállalat teljes eszközállománya átlagosan milyen hozamot biztosított, mekkora megtérülési ráta mellett működtették.

Görgetett veszteségek

A ZF emlékeztet, a romániai bankpiac mintegy 80 százaléka euróövezeti pénzintézet kezében van, ám a romániai fiókok sok esetben jövedelmezőbbek, mint az anyabankok. Például az osztrák, francia és olasz bankok jövedelmezőségi mutatója 2–4-szer kisebb, mint a romániaiaké. Az uniós ROE-átlag az első negyedév végén 5,8 százalékon állt. A lengyel bankok sajáttőke-arányos nyeresége eközben 9,8 százalékos, míg Magyarországon 11,3 százalékos, Csehországban pedig 12 százalékos a bankok jövedelmezősége. A lista végén találjuk Görögországot 1,3 százalékkal, miközben Portugália az egyetlen olyan tagállam, ahol a mutató negatív tartományban van: –2,5 százalékon áll.

A gyenge eredmények oka a szakértők szerint az, hogy az európai pénzintézeteknek nem sikerült a válság óta eltelt időszakban megtisztítaniuk mérlegeiket, inkább azt választották, hogy görgetik tovább maguk előtt a veszteségeket, a nem teljesítő hiteleket pedig elrejtik.

Hatalmas nyereségek

Ezzel szemben az idei év első negyedében a nagyobb romániai bankok hatalmas nyereséget könyvelhettek el. A jövedelmezőség tekintetében a listavezető a BCR, amely 315 milliós profitot jelentett. A második helyen a Transilvania Bankot találjuk 231 millió lejjel, a harmadik a Raiffeisen Bank 125 millió lejjel, a negyedik az UniCredit Bank 108,7 millió lejjel, míg az ötödik helyen a BRD-t találjuk 73 millió lejjel. Az első öt helyezett profitja eléri tehát a 853 millió lejt, ami 13,5 százalékkal haladja meg az egy évvel korábban regisztrált értéket.

Érezteti hatását a hitelcsere

A pénzintézetek számára viszont nem feltétlenül közölt jó hírt szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR), kiderült ugyanis, hogy idén először júniusban fordult elő, hogy az előző hónaphoz képest visszaestek a lakásvásárlásra igényelt lakossági hitelek. Ennek oka egyébként a pénzpiaci szakértők szerint nagy valószínűséggel az úgynevezett hitelcseretörvény hatálybalépése, hiszen a bankok a jelzálogba helyezett ingatlannal való törlesztést lehetővé tevő jogszabály miatt drasztikusan megemelték a jelzáloghitelek önrészét. Éppen ezért valószínűsítik azt is a szakértők, hogy a júniusban lakásvásárlásra nyújtott kölcsönök zömét az Első otthon keretében igényelték, hiszen az elmúlt években a kormányprogram volt a hitelezés növekedésének motorja. A projekt 2009-es elindítása óta több mint 159 000 magánszemély élt a lehetőséggel, ami a jelzáloghitelt igénylő banki ügyfelek mintegy 90 százalékát jelenti.

Júniusban egyébként a jegybanki közlés szerint 1,1 milliárd lejre (247 millió euró) rúgtak a lakásvásárlási hitelek, a jelzálogalapú finanszírozás egyenlege elérte a 24,4 milliárd lejt. Olyan körülmények között, hogy egy jelzáloghitel átlagértéke 250 ezer lej (50 ezer euró), a júniusi 1,1 milliárd lej azt jelenti, hogy a bankok mintegy 4400 lakás megvásárlására nyújtottak hitelt – az előző hónaphoz képest ez 800-as visszaesést jelent.

A hitelcseretörvény hatása ugyanakkor abban is tetten érhető, hogy a pénzintézetek jelenleg csak lejalapú hiteleket nyújtanak a lakosságnak, a devizahitel-egyenleg pedig hónapról hónapra csökken. Júniusban 31,4 milliárd lejt (7 milliárd euró) tettek ki a devizaalapú lakásvásárlási hitelek, ami 9 százalékos visszaesést jelent az előző év hatodik hónapjához képest.