Kilenc pontból álló terrorellenes biztonságpolitikai programot terjesztett elő Angela Merkel német kancellár csütörtökön Berlinben a hatóságok előzetes adatai szerint iszlamista hátterű würzburgi és ansbachi terrortámadásra reagálva.
2016. július 28., 16:502016. július 28., 16:50
2016. július 28., 16:592016. július 28., 16:59
A kancellár rendkívüli tájékoztatóján rámutatott, hogy a két merényletet – amelyben az elkövetők meghaltak és összesen húszan megsebesültek – olyan emberek követték el, akikre a támadásig nem figyeltek fel a biztonsági szervek. Ezért jobb korai figyelmeztető rendszerre van szükség.
Meg kell erősíteni a rendőrséget és jobban be kell vonni a hadsereget (Bundeswehr) a terror elleni küzdelembe. Folytatni kell az internetes bűnözés ellen felállított hatóság (CITIS) kiépítését, fejleszteni szükséges a terrorizmus tudományos kutatását, javítani kell az uniós együttműködésen, szorosabbra kell fűzni az együttműködést az Egyesült Államokkal – a hírszerzés területén is –, és uniós szinten szigorítani kell a fegyvertartási szabályokat – sorolta. Kilencedik pontként említette a kitoloncolások következetesebb végrehajtását.
A nap folyamán korábban Joachim Herrmann bajor belügyminiszter arról beszélt: a biztonság megőrzése és az integráció sikere érdekében évi 200 ezer főben kell korlátozni a befogadható menekültek számát Németországban. Leszögezte: a menekültügyi eljárásokat az uniós külső határokon kell lefolytatni, legfeljebb három hónapon belül.
A jogosulatlan kérelmezőket el kell utasítani, a védelemre szoruló embereket pedig „igazságosan szét kell osztani egész Európában\". Hozzátette, hogy „elengedhetetlen a belső határok ellenőrzése\", amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme. Merkel leszögezte: Németország a Magyarországon Nyugat felé elindult menekültek beengedéséről tavaly szeptember 4-én hozott döntéssel nem nyitotta meg határait a menekültek előtt, mert a határok nyitva voltak.
Oroszország nem vesz részt a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök béketervéről Svájcban megrendezendő tanácskozáson – közölte Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
Klaus Iohannis államfő bejelentette, hogy Vilniusban érdemi megbeszélést folytatott ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel, amelynek során megismételte, Románia határozottan támogatja Ukrajnát.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön
Oroszország csütörtökre virradóra több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az X közösségi hálón.
Az Európai Parlament (EP) szerdai, a migrációs és menekültügyi csomagról szóló döntése ellenére Lengyelország nem egyezik bele az európai uniós menekült-átirányítási mechanizmusba – jelentette ki esti sajtóértekezletén Donald Tusk lengyel kormányfő.
Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a Magyarországgal szembeni, úgynevezett 7-es cikk szerinti európai uniós eljárást mindaddig nyitva kell tartani, amíg az azzal kapcsolatos „kérdések meg nem oldódtak” – jelentette ki az igazságügyekért felelős biztos.
Világháború kitörését helyezte kilátásba Vagyim Krasznoszelszkij, a szakadár moldovai Dnyeszteren túli régió úgynevezett vezetője, ha Moldova megpróbálja visszaintegrálni a területet.
Ukrajna további hét Patriot légvédelmi üteg beszerzésére törekszik a lehető leghamarabb, és felkérte az ilyenekkel rendelkező országokat, hogy adják kölcsön a rendszereket Kijevnek – mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter.
A Hamász egy izraeli tisztségviselő és egy, a tárgyalásokat ismerő forrás szerint azt jelezte, hogy jelenleg nem képes azonosítani és megtalálni a tűzszüneti megállapodás első szakaszához szükséges 40 izraeli túszt.
Az Európai Parlament (EP) szerdán, brüsszeli plenáris ülésén elfogadta az európai uniós migrációs és menekültügyi paktum reformjáról szóló új rendelet valamennyi jogalkotási fejezetét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!