A pénteken hivatalba lépő következő amerikai elnök a The Timesnak adott, a konzervatív brit napilap online kiadásán vasárnap éjjel megjelent interjúban – amelyet Michael Gove volt brit igazságügyi miniszter készített a lap számára – szólt az Oroszország elleni szankciókról is, egyenes utalást téve arra, hogy ha Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor felülvizsgálhatók lennének az Oroszország elleni szankciók.

Trump kifejtette azt a véleményét is, hogy Nagy-Britannia „remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után. Komoly bírálattal illette ugyanakkor azokat a NATO-tagállamokat, amelyek nem járulnak hozzá az előirányzott mértékben a védelmi kiadásokhoz, az atlanti szövetséget pedig \"elavult\" szerveződésnek nevezte.

A német kormány menekültpolitikájáról Donald Trump kijelentette: „nagyon katasztrofális volt” Merkel döntése „ezeknek az illegális (bevándorlóknak) a korlátlan befogadásáról, akárhonnan jöttek is ezek az emberek (...) Ráadásul senki nem is tudja, hogy honnan jöttek”. Trump szerint a Nyugatnak Szíriában kellett volna biztonsági övezeteket kiépítenie a menekültek számára, és ennek költségeit az Öböl menti országoknak kellett volna állniuk.

Kifejtette azt a véleményét is, hogy az Európai Unióban Németország a domináns hatalom, és Nagy-Britannia „bölcsen tette”, hogy a távozás mellett döntött. „Ha megnézzük az Európai Uniót, az tulajdonképpen nem más, mint Németország, alapvetően csak egy eszköz Németország számára. Ezért gondolom, hogy az Egyesült Királyság oly okosan cselekedett a kilépéssel\" – fogalmazott. Trump szerint Nagy-Britannia „remekül teljesít majd” a brit EU-tagság megszűnése után is. A megválasztott republikánus amerikai elnök az amerikai–brit kétoldalú kereskedelmi megállapodás lehetőségéről szólva kijelentette: kormánya „nagyon keményen dolgozik majd” azon, hogy ez a megállapodás gyorsan és megfelelő formában létrejöhessen.

Az Oroszország elleni szankciókról szólva Trump egyenes utalást tett arra, hogy ha Putyin elnök késznek mutatkozik a nukleáris fegyverzet jelentős csökkentésére, akkor napirendre kerülhetne e szankciók felülvizsgálata. Kijelentette: meg kell vizsgálni, hogy „lehetséges-e jó megállapodások elérése Oroszországgal”. Trump szerint ebbe beletartozik az is, hogy a nukleáris fegyverzetet „nagyon jelentősen csökkenteni kell”.

„Oroszország nagyon megszenvedi a szankciókat, és én úgy gondolom, hogy (ebben az ügyben) történhet valami, amivel sokan jól járnának\" – fogalmazott a gondolatot továbbfűzve a megválasztott amerikai elnök. Trump kijelentette: azzal az alapállással kezdi elnöki tevékenységét, hogy megbízik Putyinban, csakúgy, mint Angela Merkelben. „Majd meglátjuk azonban, hogy ez meddig tart. Lehet, hogy egyáltalán nem sokáig” – tette hozzá.

Trump szerint a NATO „elavult” intézmény, mivel „sok-sok évvel ezelőtt” alakították ki. „Alaposan megkaptam a magamét, amikor először mondtam, hogy a NATO elavult, de ez két napig tartott, aztán már azt kezdték mondogatni, hogy Trumpnak igaza van” – tette hozzá. Trump a másik fő problémának azt nevezte, hogy sok NATO-tagállam nem vállal méltányos részesedést a védelmi kiadásokból, és ez szerinte „nagyon igazságtalan az Egyesült Államokkal szemben\". Hozzátette: jelenleg öt NATO-tagállam fordítja a hazai össztermék (GDP) 2 százalékában meghatározott összeget védelmi kiadásokra.

Trump szerint az iraki háború az Egyesült Államok egész történelmének „talán legrosszabb döntése volt, olyan, mintha köveket hajigáltunk volna egy méhkasba”. Elmondta azt is, hogy vejét, Jared Kushnert bízza meg hivatalosan a közel-keleti rendezés előmozdításával, és kérte a brit kormányt, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsában vétózzon meg minden olyan határozattervezetet, amely Izraelt bírálja.

Trump NATO-val kapcsolatos kijelentései kapcsán Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter aggodalmát fejezte ki hétfőn, szerinte a megválasztott amerikai elnök kijelentése a katonai szövetség tagjai körében, de különösen az unió 28 tagállama között „meglepetést és szorongást” kelt. Steinmeier kijelentette: Donald Trump negatív véleménye az észak-atlanti katonai szövetségről ellentétes James Mattis nyugalmazott tengerészgyalogsági tábornok, a megválasztott amerikai elnök védelmiminiszter-jelöltje washingtoni meghallgatásán tett kijelentéseivel.

Bojkott Trump ellen

Vasárnap estig az amerikai képviselőház 19 demokrata párti politikusa jelezte, hogy nem hajlandó részt venni Donald Trump megválasztott elnök pénteki beiktatási ünnepségén a Capitolium előtt. A Politico magazin és a CNN hírtelevízió összegyűjtötte, és meginterjúvolta azokat a törvényhozókat, akik nem mennek el az eseményre.

Barbara Lee, kaliforniai képviselő nem sokat köntörfalazva azt mondta, azért nem vesz részt a ceremónián, mert nem akar támogatásáról biztosítani egy „rasszista, szexista, idegengyűlölő és bigott” elnököt. A távolmaradók között van John Konyers michigani, Marc Pocan wisconsini, Katherine Clark massachusettsi képviselő, Earl Blumenauer és Kurt Schrader Oregonból, Lacy Clay Missouriból, Jerrold Nadler New Yorkból, Kaliforniából négy törvényhozó is távol marad.

A leghíresebb távolmaradó a georgiai John Lewis, aki az NBC televíziónak adott interjújában azt fejtegette, hogy nem ismeri el Donald Trumpot legitim amerikai elnöknek, mert „az oroszok választották meg”. Eközben bukaresti hivatalos források hétfőn közölték: Sorin Grineanu miniszterelnök és Liviu Dragnea, a képviselőház elnöke meghívást kapott a beiktatási ünnepségre.