A lelki megtisztulás ideje kezdődik el

Rédai Botond | 2012.02.21. [17:22] | Utolsó módosítás: 2012.02.21. [18:52]

Megosztás

1925

Hamvazószerda a húsvétot megelőző negyvennapos nagyböjt első napja. Ez a keresztények számára bűnbánati időszak, amely alkalmat ad a lemondásra, a hitben való elmélyülésre és kiengesztelődésre, hogy méltóképpen felkészülhessenek Jézus Krisztus feltámadása, a húsvét megünneplésére.

hanvazoszerda_01_b A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak

Hamvazószerda az őskeresztény hagyományból merít, a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Még ma is őrzik ennek emlékét: az előző évben megszentelt és elégetett barka hamujából a pap hamvazószerdán és nagyböjt első vasárnapján keresztet rajzol a hívek homlokára, annak bizonyságául, hogy a halandók porból lettek, s porrá lesznek. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.

A 7. században alakult ki a mai gyakorlat, hogy a nagyböjt kezdetét a böjti időszakra eső első vasárnap előtti szerdára tették. Így hamvazószerdától húsvétvasárnapig nem negyven, hanem negyvenhat nap telik el, ugyanis a közbeeső hat vasárnap nem böjti nap.

A böjt vallásos gyakorlata a bűnbánat, a megtisztulás, az áldozat és a könyörgés kifejeződését szolgálja, jelzi az ember Isten iránt tanúsított szeretetét és az érte való áldozatvállalását. Nagyböjtben a keresztények különös figyelmet fordítanak a szegények megsegítésére is. A néphagyomány szerint böjtben tilos volt a lakodalom, bálok, mindenféle zenés mulatság. Az egyház az 1920-as években már csak hamvazószerdát, a pénteki napokat és a nagypéntektől nagyszombat délig terjedő időt írta elő szigorú böjtnek, amikor csak egyszer lehetett jóllakni és nem volt szabad húsfélét fogyasztani.