„A mesterséges transzzsírok akkor alakulnak ki, mikor a növényi olaj hidrogénezési folyamatokon megy keresztül, és ennek következtében megszilárdul. Ez a fajta zsiradék, a hidrogénezett zsír, melyet fel lehet használni sütéskor vagy feldolgozott élelmiszerek összetevőjeként – például kekszek, sütemények, chipsek –, a hosszabb eltarthatóságért és a gazdagabb ízért felel. Mostanság már több gyártó is kihúzta a termékei összetevő listájáról, mivel elismerik az egészségre gyakorolt káros hatását” – összegezte Fekete Boglárka táplálkozási szakértő, dietetikus. A Csíki Hírlap Egészségünkre rovatának szakértője rámutatott, minimális mennyiségben a transzzsír természetes körülmények között is előfordul a marha- és a bárányhúsban, valamint a zsíros tejtermékekben.

Ahogy a telített zsírok, úgy a transzzsír is növeli az LDL értékeket (LDL – low density lipoprotein – kis sűrűségű lipoprotein, a „rossz” koleszterin), ezáltal fokozva a szívbetegség, a sztrók (agyi érkatasztrófa) és a szívroham előfordulásának esélyét. De a telített zsírokkal ellentétben, a transzzsír csökkenti a HDL-szintet (High-density lipoprotein, a magas sűrűségű lipoprotein, a „jó\" koleszterin), így sokkal több kárt tehet az egészségünkben.

A szakember felsorolt néhány terméket, amelyekben – annak ellenére, hogy több gyártó nem használja már – még mindig lehet transzzsír.

Sült krumpli, bundázott ételek

A készen, gyors- vagy normál éttermekben, büfében vásárolt sült krumpli bővelkedhet transzzsírokban. Egy nagyobb mennyiség akár 3,5 grammnyit is tartalmazhat. Ugyancsak éttermekben futhatunk bele magas transzzsír tartalmú bundázott, sült ételekbe, így a legjobb, amit tehetünk, hogy kerüljük ezeket a fogásokat.

Kész sütemények, fagylaltok

A sütemények, fánkok, melyeket cukrászdákban, kávézókban vásárolhatunk meg, ahogy a fagylaltok is, óriási transzzsír-tartalmúak lehetnek, 2-4,5 grammnyit is tartalmazhatnak adagonként. Amit megtehetünk: rákérdezünk, hogy margarinnal készült-e a sütemény, fagylalt.

Margarin, margarinozott vajak, szendvicskrémek

Nem is olyan régen a margarint a vaj egészséges alternatívájaként reklámozták, mivel növényi olajat használnak az előállításához. Viszont ahhoz, hogy kenhető legyen, hidrogénezni kellett. Nyugaton most már lassan kezd kivonulni ez az eljárás, viszont az itthoni margarinok adagonként 1,5-2 g transzzsírt is tartalmaznak. Helyette ajánlja inkább a vaj mértékletes fogyasztását, vagy teljesen zsírmentes szendvicskrémeket, otthon készült, kenyérre kenhető finomságokat.

Kávéfehérítő porok, forró csokik

A címkéjük szerint általában nem tartalmaznak transzzsírt, viszont ha jobban megnézzük, a második összetevő gyakorta a hidrogénezett olaj, tehát ezt az összetevőt tartalmazzák a második legnagyobb mennyiségben, és ha naponta többször kávézunk, a tételek összeadódnak az egészségünk kárára. A hideg jeges kávék, forró csokik esetében a tejszínhab, a fagylalt és a porok a vétkesek, melyekből az italok készülnek.

Mikrózható pattogatott kukorica

A vajas és a sajtos ízesítésűek jelentik a nagyobb veszélyt, a normál „csak” 0,5 g transzzsírt tartalmaz, míg az ízesítettek akár 1,5-5 grammig is tömve lehetnek adagonként.

Kekszek

Jellemzően a töltött kekszek nagyobb veszélyt jelentenek, hisz bármit, aminek hosszabb ideig a polcon kell üldögélnie, stabilizálni kell ízek és eltarthatóság szempontjából, amelyre gyakran a hidrogénezett olaj a megoldás. 0,5-2,5 grammot is tartalmazhat egy adag ínycsiklandó töltött keksz. A sós kekszek, ropik, perecek adagonként 0,5 gramm transzzsírt tartalmazhatnak, ezekből viszont általában sokat fogyasztunk, ezért helyettük javaslja inkább a natúr olajos magvak fogyasztását.

Fagyasztott kész ételek (főleg pizzák, tésztaételek)

Ha ezekre az ételekre szorulna valaki, mindenképp böngéssze át a címkéket. A fagyasztott és mikrózható kész élelmek jelentik az egyik legnagyobb veszélyt a transzzsír szempontjából.

Kész pudingok, joghurtdesszertek

A karamell és csoki ízesítésű, készen kapható ilyen desszertek egy grammnyi transzzsírt tartalmaznak adagonként, és 8-10 százalékát a napi ajánlott telített zsír fogyasztási mennyiségének.

„A pénztárca-tudatos vásárlók könnyen kísértésbe esnek, és a legolcsóbb süteményeket, desszerteket választják, amelyek viszont általában bővelkednek transzzsírban, így ez a döntés az egészségük rovására mehet. Ismételten felhívnám a figyelmet a címkék elolvasásának fontosságára, így könnyen ki lehet választani az egészségesebb változatokat” – mutatott rá Fekete Boglárka.

Szigorú szabályozás Magyarországon

Magyarországon február 18-a után tilos olyan élelmiszert forgalomba hozni, amely összes zsírtartalmának 100 grammjában a transzzsírsavak mennyisége meghaladja a 2 grammot – írta korábban a Magyar Nemzet Online. Összeállításuk szerint a jogszabály tartalmaz egy 12 hónapos türelmi időt azoknál az előre csomagolt élelmiszereknél, amelyeket a jogszabály életbe lépésekor már legyártottak.

Az Európai Unióban Dánia és Ausztria után Magyarország a harmadik olyan ország, ahol szabályozzák az élelmiszerek transzzsírsavmennyiségét. Az Európai Unióban elsőként 2003-ban Dániában csökkentették a transzzsírsavak tartalmát az élelmiszerekben. A kutatások azt bizonyították, hogy ennek hatására a szív- és érrendszeri betegségek halálozási aránya 20 százalékra esett vissza. Becslések szerint Magyarországon évente körülbelül ezer ember halálát okozzák az élelmiszerekben található transzzsírsavak.

Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint nem szabad meghaladja a transzzsírmennyiség a naponta összesen elfogyasztott energia egy százalékát. Az Amerikai Egyesült Államokban is több lépést tettek a transzzsírsavak felhasználásának visszaszorítása érdekében, és hatékony szabályozások születtek Brazíliában, Hollandiában, Dél-Koreában is.

Romániában nincs rá jogszabály

Sok szó esik mostanában erről, de jelen pillanatban Romániában nincs szabályozás az élelmiszerek transzzsírtartalmára vonatkozóan – közölte érdeklődésünkre Laurenţiu Moldovan, a Hargita Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség igazgatója. Kifejtette, vannak vélemények, melyek szerint módosítani kellene az élelmiszerek címkézésre vonatkozó törvényt úgy, hogy fel kelljen tüntessék a gyártók az élelmiszerek transzzsírtartalmát, de ez a változtatás még nem történt meg. Jelenleg nem kötelező feltüntetni a transzzsírtartalmat a címkéken, a törvény csak annyit ír, hogy a gyártók megtehetik ezt – tájékoztatott Laurenţiu Moldovan.

Szégyentábla

A magyarországi Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet 2009 és 2013 között több száz, Magyarországon forgalomba került termék transzzsírsavtartalmát vizsgálta meg. Az eredményeket 2013. december 16-án tették közzé, ezekből válogattunk az alábbi táblázatban az Origo.hu nyomán néhány kiemelkedő mennyiségű terméket. A termékek mögött a számok a 100 grammban található transzzsírsavmennyiséget jelölik.