Szombaton este nyolctól éjfélig első alkalommal szervezték meg az állatkert éjszakája rendezvényt Marosvásárhelyen. Meglepően sokan voltak kíváncsiak a sötétben is sokarcú létesítményre és lakóira.

A meghirdetett program szerint elsőként a majmok etetését lehetett megnézni, hiszen ők térnek legkorábban nyugovóra. Az fényképezőgépet már jól ismerő majmok szívesen majszolták a finomságokat, nem zavarta őket a nagy tömeg. A lusta oroszlán nem volt nagyon éhes, de azért mégis két lábra emelkedve mancsával jókora pofot mért a felakasztott sonkadarabra, hogy majd két falásból lenyelje. A szomszédjában lakó ormányos medvék, koatikok tíz órakor fogadták a nagyérdeműt. A jól megvilágított kifutóban két felnőtt és két kölyök akrobata mutatványokat végzett, és különös, sipítozó hangon beszélgettek. Gondozóik fürjtojásokat hoztak, de nem egyszerűen tálcán felszolgálva, hanem nagy papírlabdákba csomagolva, hadd szórakozzanak velük, amíg megtalálják. A ketrechez túl közel álló gyermeksereg ugyan a megszokottnál félénkebbé tette őket, de végül sorra bontogatták a papírlabdákat és hörpintették fel a jól megérdemelt jutalmukat.

A lassan leszálló sötétségben és a kellemes hűvös levegőn sétálóknak volt, ahol botorkálniuk kellett, hiszen bár legtöbb helyen ki voltak világítva a sétányok, az elefántházhoz vezető fasétányon koromsötét volt. Csak a közeli tóból érkező békakoncert jelezte, hogy körülbelül merre lehet az úticél. Az elefánt egyébként nem volt túl boldog a nagy fény és az érdeklődő tömeg miatt, míg a mosómedve határozottan menetelt a szabadságtól öt elválasztó ketrec mellett, éjszakai őrjáratot tartva. A madárházban a figyelmesek észrevették a lámpák fénye alatt melegedő tojásokat is.

Senki nem hagyta ki az esti sétából az ez alkalommal megnyitott nagymacskák házát, ahol tizenegykor szurikaták látványetetése volt. A morgó pumával az elkerített zöld részben lehet találkozni, az édesen alvó leopárdot sokan fényképezték le, és a nagy fényben igen élénk csincsillák  sok látogatónak elnyerték tetszését.

A zárás előtt egy pár perccel a nagy reflektorral megvilágított fehér lepedőre összegyűlt rovarokkal barátkozhattak meg azok, akik kibírták, és nem siettek haza pihenni. Mindenki egybehangzó véleménye volt, hogy érdemes volt egy késő esti sétát tenni az állatkertben, dicséretreméltó a kezdeményezés, és jövőre is eljönnek.