A kiállítást Gyarmati Zsolt, a múzeum igazgatója nyitotta meg, saját cserkészélményeivel tarkítva beszédét, majd Salló Emőke, az RMCSSZ külügyi vezetője és a kiállítás egyik lelkes létrehozója mutatta be a kiállítás anyagát. Bokody József, a Magyar Cserkészszövetség gyűjteményének vezetője, aki hosszú időn keresztül a gyűjtemény anyagait kezelte, a cserkészet megalakulásáról, illetve Lord Robert Baden- Powel of Gilwel (vagy, ahogy a cserkészek hívják: Bi-Pi), a cserkészet alapítójának életéről tartott előadást. Ezután A cserkészet az összmagyarság szolgálatában című könyv bemutatása következett. A könyvet Buday Barnabás a Magyar Cserkészszövetség elnöke, illetve a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának alelnöke mutatta be, majd Balog László történész méltatta. A két szerző, Csémi Szilárd és Salló Emőke a munkafolyamatot foglalták össze, elmondták, milyen nehézségekbe ütköztek, és hogy hogyan alakult ennek a könyvnek a megírása.

A kiállítás

A kiállítás anyaga több helyről származik. Sok értékes anyag került kiállításra a Magyar Cserkészszövetség gyűjteményéből, amelyekből a Gödöllői Városi Múzeumban látható egy állandó kiállítás, illetve helyet kaptak a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség gyűjteményének anyagai is. A cserkészet elmúlt száz évéről Bokody József készített tablókat, és természetesen az erdélyi cserkészélet is bemutatásra kerül. Többnyire az elmúlt húsz év anyagai tekinthetők meg, minden erdélyi csapatról készült egy tabló, amelyeken fényképeken, beszámolókon keresztül mutatják be a csapat életét. A kiállítás anyagában található egy jelentős pólógyűjtemény is, amely az elmúlt húsz év fontosabb rendezvényeire emlékeztet, láthatóak továbbá a táborokban készített „cserkészügyességek” , valamint az elmúlt száz év értékes, cserkészettel kapcsolatos kiadványai.
A látogatók olyan, cserkésztörténeti szempontból jelentős ereklyéket is megtekinthetnek, mint az 1933-as gödöllői cserkész-világtalálkozó fokosa, térképe, morze-bicska, egy 1928-ból származó csapatnapló, a Román Nemzeti Jamboree fényképalbuma és még sok más eredeti tárgyat.

Magyar Cserkészszövetségek Fóruma

Egy másik fontos esemény is zajlott szombaton: a kiállításmegnyitóval párhuzamosan Csíkrákoson ülésezett a Magyar Cserkészszövetségek Fóruma, amelyen a világban élő hét magyar cserkészszövetség elnökei vettek részt: Felvidékről, Vajdaságból, Kárpátaljáról, Magyarországról, illetve a Külföldi Magyar Cserkészszövetség részéről, amely Amerikából, Kanadából, Argentínától Ausztráliáig minden magyar cserkészt magába foglal, és természetesen jelen voltak az erdélyi magyar cserkészvezetők is.

Hétvégi foglalkozások

A Cserkésztörténeti kiállítás november másodikáig tekinthető meg a Csíki Székely Múzeumban. A kiállítás ideje alatt, minden hétvégén múzeumpedagógiai foglalkozásokat tartanak az RMCSSZ cserkészei, amelyek keretében tevékenységeiket mutatják be. Minden szombaton, délelőtt tíz órától délután négy óráig, majd az esti tábortűz melletti előadásokra és foglalkozásokra szülőt, gyereket és minden érdeklődőt szeretettel várnak.

Salló Emőkével a Romániai Magyar Cserkészszövetség külügyi vezetőjével, A cserkészet az összmagyarság szolgálatában című könyv egyik szerzőjével, a könyvről, a Fórumról, a cserkészújságról és a cserkészkedésről beszélgettünk.

- Hány tagot számlál a Romániai Magyar Cserkészszövetség és hány csapata van?

- Jelen pillanatban több mint 1300 tagot számlál az RMCSSZ. Hozzá kell tenni, hogy a \'90-es évek elején, a kezdeti lelkesedéskor, több mint 5000 magyar cserkész volt Erdélyben. Összesen 137 bejegyzett csapata van, amelyek 12 megyében, 56 településen tevékenykednek. Hargita megyében Csíkszeredában és a környékbeli falvakban vannak csapatok, ugyanígy Székelyudvarhely, Keresztúr, Gyergyó környékén is és Borszéken. Csíkszeredában az Ady Endre, a Bocskai István és a Kájoni János cserkészcsapatokban folyik tevékenység.

- Főként melyik korosztály „cserkészkedik” ?

- A cserkészet minden korosztály számára nyitott. Kiscserkészeknek, cserkészeknek és vándoroknak tartunk foglalkozásokat, de jelen vannak a felnőttek, sőt az öregcserkészek is.

- Milyen gyakoriak a cserkészfoglalkozások?

- A cserkészfoglalkozások egész évben zajlanak, heti tevékenységeink vannak, amikor is az őrsök, a hat-nyolc fős kiscsoport összegyűl, az őrsvezetők pedig a cserkésztudást próbálják átadni a cserkészeknek. Ezt nem egyfajta iskolai oktatásként kell elképzelni, hanem teljesen interaktív formában tanulnak, cselekvés által, kis közösségi rendszerben és az egésznek a megkoronázása a nyári cserkésztábor, amikor az egész évben elsajátított anyagokat próbálják gyakorlatba ültetni.

- Kérlek, mutasd be röviden az összmagyar cserkésztörténelem múltját és jelenét összefoglaló kötetet.

- A Magyar Cserkész Almanach évkönyvnek indult. Lényegében egy összefoglaló szakmai anyag lett belőle, ami a magyar cserkészet történetét mutatja be. Mivel történelmet írni nem könnyű, ezért próbáltuk olyan formában megjeleníteni ezeket a történéseket, hogy olvasmányos legyen és érdekes is, ugyanakkor ne veszítsen a szakmai értékéből sem. Ezért a könyv mindjárt egy párhuzamos összehasonlító cserkésztörténelemmel kezdődik, ami összehasonlítja a magyar cserkészet történéseit a világ cserkészetének eseményeivel. Nem csak az összmagyarság cserkészete kapott a könyvben helyet, hanem a román cserkészet, illetve a szlovákiai, csehországi történet is belekerült. Személyes interjúkkal is próbáltuk színesebbé tenni a kiadványt, elsősorban azokat szólaltattuk meg ebben a könyvben, akik az elmúlt húsz évben részt vettek a Magyar Cserkészszövetségek Fórumának az életében. Őket faggattuk az elmúlt húsz évről, illetve, hogy hogyan látják a magyar cserkészszövetségek életét. Ezen kívül bemutatkoznak a világban élő magyar cserkészszövetségek, a hét magyar cserkészszövetség. A kötet végén egy jelentős dokumentumtár is van, ami azokat a fontos dokumentumokat sorolja fel, ami az elmúlt húsz év szempontjából számunkra értékes. Nagyon sok fotó jelenik meg, ezeket az egyes cserkészszövetségek dokumentumtárából válogattuk össze.

- A Magyar Cserkészszövetségek Fóruma szombaton ülésezett Csíkrákoson. Mit kell tudni a Fórumról?

- A Fórum az egy egyeztető tanácskozó testület, amelyen a magyar cserkészet hangsúlyos eseményeit tárgyaljuk meg és minden esetben arra törekszünk, hogy a magyar cserkészek életét minél jobban közelítsük egymáshoz. Tehát, hogy összmagyarságban, összmagyar-cserkészetben gondolkodjunk. A Fórum évente két alkalommal ülésezik, egyik ülést többnyire az anyaországban, a másikat, egy kihelyezett ülést valamelyik régióban tartjuk. Most Erdély volt a házigazda, nem véletlenül, hiszen egybekötöttük a kiállítással is. A mostani ülés legfontosabb napirendi pontjai a közös cserkészújság helyzete és továbbfejlesztési lehetőségei, illetve a soron következő lengyel-magyar kisebbségi konferencia és a közös vezetőképzésnek, tisztképzésnek a megtárgyalása volt.

- Kik szerkesztik a Cserkészújságot?

- A Cserkészújság kilencvenben alakult és hosszú időn keresztül a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség újságjaként működött. 2007-től vált a Fórum lapjává, amikor is minden magyar cserkészszövetség beszállt a szerkesztésbe, és azóta közös lapként működik, minden régióban terjesszük. A Cserkészújság megtalálható a kiállítás alatt is, tehát a látogatók szabadon vehetnek belőle, olvasgathatják...

- Mit tud nyújtani a cserkészet egy fiatalnak? Mit jelent ma cserkésznek lenni?

- Úgy érezzük, hogy a cserkészet örök. Az elmúlt száz év alatt sem veszített népszerűségéből, ma is képes egy olyan életformát kínálni azok számára, akik ezt vállalják, hogy valamifajta többletet nyújtson az életükbe, tehát, hogy megadja mindazt, amitől határozottabb, talpraesettebb és nagyobb önismerettel rendelkező egyén válhat valakiből. Tehát egy közösség javát tudja szolgálni, mindenképp jellemes fiatalokat akarunk nevelni, akik ki tudják bontakoztatni a saját képességeiket és ezt a helyi közösség, a nemzet, az emberiség javára használják fel, hogy egy jobb világot hagyjanak maguk után. A cserkészet ma is egy olyan mozgalom, ahol bármelyik fiatal jól érezheti magát, változatosságot ad, nem csak egy dologra nevel. A száz évvel ezelőtti cserkészethez viszonyítva, lehet, hogy a formák és a tevékenységek megváltoztak, de a cél ma is ugyanaz: emberibb emberré, magyarabb magyarrá akarunk nevelni és ez a közösség adja meg ennek a keretet.