„A fogszuvasodást a szájban található savképző baktériumok okozzák, azáltal, hogy bizonyos szénhidrátokat lebontanak, ilyen például a cukor, a fruktóz, a glukóz. Ezáltal savat képeznek, amely károsítja a fogfelszínt. Valójában a fogzománc fokozatosan elveszti ásványi anyagait, majd elvékonyodik és áttörik. Sajnos a leggondosabb fogápolás ellenére is keletkeznek szuvas lyukak, mivel a fogszuvasodást több tényező határozza meg. Ilyen például a genetikai adottság, nyálösszetétel, életszakasz.

A legtöbb tömésre gyermekkorban, a növekedés időszakában kerül sor, nőknél pedig a terhesség, szoptatás ideje alatt. Idősebb korban már inkább a fogínybetegségek okoznak gondot. Kicsiknél még mindig gyakran találkozunk »cumisüveg« fogromlással, ami valójában szintén fogszuvasodás, amely az édes italok cumisüvegből való lassú szopogatása miatt alakul ki” – vezette be Tőkés Tímea csíkszeredai fogorvos a fogszuvasodással kapcsolatos tudnivalókat. Kifejtette, a probléma leggyakrabban a nehezen tisztítható őrlőfelületi barázdákban, a fogak egymással szembenéző felületén, a szoros találkozópontoknál, továbbá a fog nyaki részén jelenik meg.

A betegség előrehaladása

„Először fehér foltok mutatkoznak, amelyek az ásványi anyag kioldását jelzik (ilyenkor még nincs üreg), majd apró, barnás, sötét foltok jelennek meg, amelyek egyre mélyebb formát öltenek. A fogszuvasodás egy többfázisú folyamat, kezelésének eredményessége attól függ, hogy a páciens a betegség melyik fázisában jelentkezik a fogorvosnál. A fogszuvasodás kezdetben nem jár fájdalommal, ez csak akkor jelentkezik (sajnos), amikor a folyamat egyre mélyebb rétegeket érint, elérve a dentint, végül a fogbelet, és gyulladás következik be.

Ha a fájdalom különböző változatai jelentkeznek (lüktető, spontán, heves, éles stb.), és nem kerül sor kezelésre, a gyulladás fokozódik, a fogbél elhal és károsodás éri a gyökércsúcs körüli szöveteket. Kialakulhat a csonthártyagyulladás is (ilyenkor a fog már kopogtatásra, nyomásra érzékeny). Ebben az esetben az arc lágy részeire is átterjedő duzzanat tapasztalható” – vázolta a fogorvos a betegség előrehaladását. Leszögezte, a fogszuvasodási folyamat fogtöméssel kezelhető, amely során pótolják az elpusztult foganyagot, a kezelés révén pedig elkerülhető a fogak elvesztése.

Mikor ajánlott fogorvoshoz menni?

A fogszuvasodás minél előbbi kezelése érdekében már az első jeleknél fogorvoshoz kellene menni, akkor, amikor még csak fehér folt vagy barnás elváltozás jelzi a fogon a problémát. Amint azonban a fogorvos rámutatott, a betegek gyakran nem veszik észre ezeket az első jeleket, legtöbbször a fogorvos hívja fel a figyelmet a kezdődő fogszuvasodásra, ezért szükséges a rendszeres fogászati ellenőrzés. Legalább félévente ajánlott ellenőriztetni a fogak állapotát, hisz ha fáj a fog, akkor már begyulladhat az ideg, és sokszor csak a gyökérkezelés marad mint kezelési opció – mondta Tőkés Tímea.

Mi kerül a fogakba?

Többféle tömőanyagot használnak a fogorvosok. A fogorvos felsorolta, az egyik ilyen anyag a cement, ez jó széli záródást biztosít, de nem kopásálló. Az amalgám több fémnek higannyal alkotott ötvözete – ezt az anyagot manapság már ritkán alkalmazzák. A leginkább használt tömőanyag a kompozit, ez fogszínű, a foghoz kémiailag kötődő, UV-fényre kötő anyag. Az úgynevezett betéteket magas áruk miatt ritkábban alkalmazzák, ezek laboratóriumban készülnek fémből, kompozitból vagy más szilárd anyagból, és ragasztóval rögzítik a fogban előre kialakított üregbe.

Terhesség, szoptatás idején mi a teendő?

A nők szervezetére eső megterhelés miatt terhesség, szoptatás alatt fokozódik a kálciumhiány, inkább romlanak a fogak, amelyek le is töredezhetnek. Tőkés Tímea fogorvos azt ajánlja, a várandósok gyakrabban járjanak fogászatra. A terhesség első időszakában ugyanúgy végzik a töméseket, veszélyeztetett terhesség esetén pedig zsibbasztó injekciót ritkán adnak, de kisebb töméseket elvégeznek – mutatott rá. Terhességi hányinger esetén az orvos azt ajánlja, a savasság miatt az émelygés után várni kell néhány percet, ezt követően lehet a szájat kiöblíteni és fogat mosni.

A tejfogakat is kezelni kell

A gyermekek fogazatának megőrzése érdekében kerülni kell a cukrozott teát, és oda kell figyelni arra is, hogy a mézet honnan veszik, hisz előfordul, hogy hamisítják azt – hívta fel a figyelmet Tőkés Tímea. Hangsúlyozta, a tejfogak kezelése is fontos, egyrészt, hogy a rendszeres fogorvosi ellenőrzéshez hozzászokjon a gyermek, másrészt pedig, hogy étkezés során ne fájjon a foga. Kifejtette, a tejfogak tömésére cementet alkalmaznak, ez idővel kiázik ugyan, viszont még mindig jobbnak tartja, mint a divatos színes töméseket, amelyek kémiai anyagokkal kötődnek.

Az első nagyőrlő

A fogorvos leszögezte, a barázdazárás a legfontosabb beavatkozás a gyermekeknél – ezt a fájdalommentes műveletet a fogszuvasodás megelőzése érdekében már hatéves kortól végzik, az első nagyőrlő kibújásakor. Amikor az első nagyőrlő megjelenik a gyermek szájában, előfordulhat, hogy még nem is estek ki a tejfogak, ezért a szülők gyakran nem figyelnek oda erre a már maradandó, fontos szerepet betöltő fogra, amit hatosnak is neveznek. Ha – ennek megőrzése érdekében is – a szájápolására nem fordítanak figyelmet, gyakran már nyolc-kilenc éves korra idegölésre kerülhet ez a fogacska – figyelmeztetett a fogorvos.

Fogorvosi tippek a fogszuvasodás megelőzésére
• Fluoridprevenció – fluor használata a fogazat egészsége érdekében
• A szájhigiéné javítása
• A táplálkozási szokások javítása, a szénhidrátok, savas ételek és italok kerülése
• Fogyókúrázóknak kiemelten ajánlott a fogorvos véleményének kikérése fogaik állapotáról, mivel étrendjük savas, nyers zöldségeket, gyümölcsöket, gyümölcslevet és gyógyteát tartalmaz, ami oldja a fogzománcot)
• Ásványi sók fogyasztása (kalcium és foszfor) Vitaminok bevitele (különösen az A, B, C és D-vitamin fontos)
• Fogorvos rendszeres felkeresése