„Az orrmandula egy nyirokszerv, amely a születéstől jelen van mindenkinél. A torokban van egy védekező nyirokgyűrű, a Waldeyer-gyűrű, és ez annak része. Van a két garatmandula a torokban, az orrmandula az orr mögött és azonkívül elszórtan nyiroktüszők a garat hátsó falán. A szervezetbe a levegő révén a szájon vagy az orron keresztül bejutó idegen anyagok, így vírusok, baktériumok beleütköznek az orrgarat hátsó, felső falán elhelyezkedő orrmandulába. Ez tulajdonképpen egy pár milliméter vastag nyirokszerv, amelybe belégzéskor becsapódnak a kórokozók, és amelyben ekkor lezajlik egy immunreakció. Ha erős a kórokozó, és gyengébb az immunrendszer, akkor bekövetkezik a betegség, vagy ha erősebb az immunrendszer, akkor elpusztul a kórokozó, de mindenképpen kialakul egy védettség, és így sorra, idővel számos kórokozóval szemben védetté válik az ember” – magyarázta el az orvos az orrmandulák szerepét.

Mikor okoz problémát az orrmandula?

A fül-orr-gégész szakember kifejtette, a köznyelven polipnak nevezett probléma akkor alakul ki, ha az orrmandula a folyamatos fertőzések, gyulladások miatt fokozatosan megduzzad. A csúcspontját általában a gyermekek óvodába menése után éri el a folyamat, miután közösségbe kerül a gyermek és egymás között „cserélgetik” a kórokozókat. „Ez jó abból a szempontból, hogy kialakul az immunitás, de van ez a hátulütője, hogy egyeseknél bekövetkezhet az orrmandula megnövekedése” – fejtette ki Fodor István.

Melyek a tünetek?

Az orrmandula megduzzadása többféle gondot okozhat, az egyik ilyen, hogy elzár egyes nyílásokat a fülben, leblokkolja a középfül szellőzését, ami nyomán folyadékgyülem jön létre. Ezért csökken a hallás és könnyen kialakulhat középfülgyulladás. Ha az orrmandula tovább duzzad, vagy inkább előre nő, akkor lassan elzárja a hátsó orrnyílásokat, és az orrlégzéssel lesznek problémák: horkolás, szájlégzés alakul ki. Az orvos rámutatott, gyakori látvány a taknyos orrú, tátott szájú óvodás – ez duzzadt orrmandulára utal. A szakember felsorolta, a kezdeti tünetek a szájlégzés, horkolás, nagyothallás, a szülők felfigyelhetnek arra, ha a gyermek visszakérdez, felhangosítja a tévét. Egy másik tünet a horkolás fokozottabb formája, amikor már alvászavarról, az alvási apnoéról beszélünk. Ekkor szabálytalan nehézlégzés alakul ki, egy szabálytalan horkolás, amikor rövid ideig tartó légzési stopok fordulnak elő, amely után egy nagy belégzéssel újraindul a légzés – ismertette az orvos. Rámutatott, ez hosszú távon az egész szervezetre, az agy oxigénellátására is kihatással van, és ha nem oldódik meg, akkor a szellemi fejlődést is hátráltathatja.

Jobb vizsgálati lehetőségek

Míg régen nem volt egyszerű különböző tükrökkel megvizsgálni az orrgaratot, és nem lehetett pontosan látni azt a területet, ma már a különböző endoszkópokkal ez könnyen megtehető – emelte ki a szakember. Felsorolta, van hajlékony és gyerekek számára készített endoszkóp, amellyel könnyen, fájdalommentesen meg lehet vizsgálni az orrgaratot, és pontosan lehet látni vele, hogy mekkora, meddig terjed az orrmandula. Mivel lényegesen könnyebb a diagnosztizálás, és ennek révén több gyermek orrmandula-problémáját megoldják, az elmúlt években jelentősen csökkent a középfülgyulladások száma is – mutatott rá az orvos.

A műtét a megoldás

„A kezelés tulajdonképpen a műtét” – summázta a fül-orr-gégész. Kifejtette, mindig több vizsgálatot végeznek, és többször nézik, mérik a fül, a hallás állapotát is, a döntést pedig a műtétet illetően akkor hozzák meg, ha úgymond nyugalmi helyzetben is, tehát akkor is akadályt képez az orrmandula, ha épp nincs akut gyulladás. A műtét egyébként rutinműtétnek számít, Csíkszeredában viszont, mivel nincs elegendő altatóorvos, nem tudják altatásban végezni, hanem helyi érzéstelenítéssel hajtják végre.

Meg kell tanítani orrot fújni a gyermeket

A szakember megelőzési lehetőségként azt említette, hogy meg kell tanítani a kisgyermekeket az orrukon szuszogni és orrot fújni. „Mindenki használja manapság az orrszívókat, ami nagyon jó dolog és szükséges, de később meg kell tanítani a gyermeket orrot fújni, hogy átjárhatók legyenek a légutak. Például ha egy két-három évesnek műtét útján kivesszük az orrmanduláját és nem tanul meg ezután sem orrot fújni, az orrán szuszogni, akkor visszanő az orrmandulája, mert folyton tele van az orrváladékkal az orra. Ha ott jön-megy a levegő, akkor a váladék elpárolog” – mutatott rá. Kifejtette, a hosszas szájlégzés egy másik következménye, hogy keskeny szájpad alakul ki, a felső fogsor íve nem C-betűt, hanem U-betűt formáz, ennek nyomán pedig a végleges fogak nem fognak elférni, a gyermeknek fogszabályzásra lesz szüksége.