Maturandusz a Márton Áron Gimnáziumban

Tekintse meg fotógalériánkat, nézze meg videónkat!

Elsőként Varga László igazgató köszöntötte az ünneplőbe öltözött fiatalokat, mint elmondta: a közhelyes tanácsokkal teletűzdelt beszédek helyett azt a szokást követik, hogy kész ténynek veszik: a diákok felnőttek, és most a tiszteletüket és az örömüket akarják kifejezni irányukba. Beszédét Pieter Brueghel flamand festő Ikarosz bukása című festménye köré építette fel, majd Örkény István Mi ez? Mi ez? című egypercesét hívta segítségül. A történetből levonta tanulságul, hogy se túl alacsonyan, se túl magasan nem szabad repülni. Ikarosz, mikor már elég magasra jutott, elfeledkezett az apai figyelmeztetésről, hogy ne repüljön túl magasan, és a szárnyak a melegtől megolvadtak, ő pedig a mélybe bukott alá.

„Senki nem fog helyettetek repülni, senki nem fogja helyettetek a kérdéseket megválaszolni. A szülők akadályozhatnak, de akkor sem tarthatnak vissza, a mai naptól kezdve ti hivatalosan nagykorúak vagytok” – fogalmazott zárógondolatában Varga László.

Az ünnepség az osztályok szintjén folytatódott

Juhász-András Réka igazgatóhelyettes a beavatás fontosságát emelte ki. „El kell gondolkodnunk azon, hogy vajon az átmeneti, beavatási rítusoknak mi a jelentőségük. Mint ahogy a gólyabál a kilencedikesek beavatása, úgy a maturandusz a tizenkettedikeseké a felnőttkorba. Talán csak egyetlenegyszer, itt és most mondjuk ki, hogy igen, felnőttetek.”

A köszöntő szavak után került sor az ünnepi momentumra, amikor nagykorúvá nyilvánították a végzős diákokat. „Mi, a Márton Áron Gimnázium igazgatósága az egész tantestület nevében a jog és a hagyomány által ránk ruházott tisztségünknél fogva ezt az évfolyamot ezennel ünnepélyesen és jelképesen nagykorúnak nyilvánítjuk. Isten éltessen titeket, és sok sikert!” – mondta az iskolaigazgató.

Az ünnepség az osztályok szintjén folytatódott, a tizedegyedikes osztályok kisfilmekkel, előadásokkal, zenés-verses összeállítással lepték meg társaikat. Itt került sor a szalagtűzésre is.

Komment