Mara Gyöngyvér jövendőbeli környezet- és élelmiszermérnököket, valamint génsebészeket oktat, kutatási területe a mikrobiológia, a növény-mikroba kölcsönhatás vizsgálata. „Ahogy a növény együtt él a baktériumokkal, ugyanúgy az állatvilágban is az állatok együtt élnek a mikroorganizmusokkal. Az emberben levő mikrobák akkor kerültek nagyobb rivaldafénybe, amikor megismertük a bélflóránkat, a bélcsatornában élő sok-sok mikroorganizmust. Egy adott ponton, jelentőségét felismerve szervként kezdték emlegetni. Ma már tudjuk, hogy ez nem flóra, mert nem növények élnek a tápcsatornákban, hanem millió mikroorganizmus, ezért ma már mikrobiomként emlegetjük. Amikor rájöttek, hogy ennek milyen jelentős szerepe van az emberi szervezetben, akkor kezdték el kutatni, hogy milyen mikroorganizmusok élnek benne, milyenek élnek együtt – mert ezek közösségekben lelhetők fel – és kiterjesztették az emberi szervezet egészére” – magyarázta.

Humán mikrobiom

2007 és 2015 között zajlott egy humán mikrobiom névre hallgató világméretű projekt, amelynek az volt a célja, hogy meghatározzák, az emberi szervezetben hol és milyen baktériumok élnek, valamint az, hogy minél jobban megismerjék, hogy ezeknek mi a szerepük.

„A szüleink is tudták, hogy antibiotikumos kezelés után valamilyen savanyított tejterméket kell fogyasztani, mert különben érzékennyé válhat a tápcsatorna, és nehézkessé válik az emésztés. Alapvetően ismertük ennek a fontosságát, de azért kezdtek el a bennünk élő mikroorganizmusokkal viszonylag későn foglalkozni, mert a molekuláris biológia módszerei is ki kellett fejlődjenek. Mert addig, amíg a mikrobiológiában a klasszikus mikrobiológiai módszerek arról szólnak, hogy veszünk egy mintát, kikenjük táptalajra, és azon kifejlődnek a baktériumtelepek – ez a tenyésztéses módszer –, addig a molekuláris biológiai módszerekkel DNS alapon is meg lehet határozni baktériumokat. Mivel a beleinkben olyan sajátos körülmények vannak – anaerob körülmények, bizonyos gázok jelenléte vagy hiánya, kémhatás, egyik baktérium jelenléte vagy hiánya –, ezért nagyon sok baktérium, amely a bélcsatornában található, nem tenyészthető ki ezzel a klasszikus mikrobiológiai módszerrel. Azért tudott csak ilyen későre elindulni ez a humán mikrobiom projekt, mert el kellett jussunk oda, hogy meg tudjuk a baktériumokat határozni a DNS szekvenciájuk alapján.” A szakember elmondta, a kutatás eredményeként kimutatták, hogy négyszer több baktérium él bennünk, mint amennyi saját sejtünk van. Szinte nincs is olyan hely az emberi szervezetben, amelyik steril.

Mikroorganizmusok a bőrön

A bőrünk egy óriási szervünk, testsúlyunknak öt százalékát teszi ki. Ez is tele van mikroorganizmusokkal. Ezek, amelyek itt élnek, általában jótékony baktériumok. Vannak, amelyek olyan helyeket kedvelnek, ahol kicsit zsírosabb a bőr, van, amelyik azt a helyet, ahol kicsit nedvesebb vagy éppen szárazabb. Azok, amelyek a faggyúmirigyek környékén találhatók, a  zsírsavakat bontják le, ezáltal zsírosítják és savasítják a bőrt. A bőrünkön élő mikrobák, kiszorítanak egyéb, nem kívánatos baktériumot, gombát. Ez a jó bennük, nem ellenségeinkként kell a baktériumokra nézzünk. Ezekkel hosszú idő során egy kölcsönös együttélési struktúrát alakítottunk ki. Mi életteret adunk a baktériumoknak, viszont ezek a jótékony mikroorganizmusok nem engedik, hogy a betegséget hordozók megtelepedjenek és bejussanak a szervezetünkbe – hangsúlyozta Mara Gyöngyvér.

A tápcsatorna és légutak

A gyomorban kevesebb baktérium van, mert ott alacsonyabb a kémhatás (gyomorsav miatt), de a bélcsatornában nagyon sok található – a mikrobák hatvan százaléka itt van. Az itt található baktériumok legfontosabb szerepe, hogy a bélcsatornába jutott táplálékot tovább bontják molekuláris szintre, és ezáltal segítenek a tápanyagok felszívódásában. Vannak olyan baktériumok is, amelyek vitaminokat termelnek.

„Általában a szervezetünkben élő mikroorganizmusok többé-kevésbé jótékony hatással vannak, és ezeket az életünk folyamán szerezzük. A csecsemő a méhen belüli állapotában teljesen steril, és amikor megszületik, akkor kapja ezeket a baktériumokat az anyukájától. A hüvelyen keresztüli szülés során kapja a hüvelyben található baktériumokat, ezzel érintkezik először a bőr, aztán az anya bőrével – így kerül a bőrbe, majd a táplálékkal a tápcsatorna is kolonizálódik. Amikor megbomlik az egyensúly, az általában valamilyen betegség vagy akár egy antibiotikumos kezelés következtében történik. Az antibiotikumok nem csak a kórokozókra hatnak, hanem a bennünk élő mikrobákra is, és amikor egy hosszan tartó antibiotikumos vagy kemoterápiás kezelést kap valaki, akkor az megbontja az egész szervezetben a különböző szervekben élő mikrobaközösségeket. Ezeknek a helyreállítása fontos, mert ilyenkor a nem kívánatos baktériumok is el tudnak szaporodni. Erre is vannak gyógyászati alternatívák, például az antibiotikumos kezelés után javasolják a probiotikumokat tartalmazó készítményeket, amelyek jótékony baktériumokat tartalmaznak nagy számban. A probiotikumok olyan baktériumok, amelyek természetesen előfordulnak a tápcsatornában és az emésztésben, a vitaminképződésben és akár az immunrendszer jobb működésében is szerepük van. Másrészt, a táplálkozásunkkal is tudunk ezen segíteni, savanyított tejtermékek és savanyú káposzta fogyasztásával, amelyek maguk is tartalmazzák ezeket a baktériumokat. A probiotikumok mellett vannak a prebiotikumok, ezeket azért hívják így, mert olyan élelmiszer rostok, amelyeket mi táplálkozás során bejuttatunk a szervezetünkbe, és amit nem emésztünk meg, azaz nem nekünk jó, hanem a baktériumoknak. Ezzel tehetünk azért, hogy megőrizzük a tápcsatorna egészségét. Ez persze attól is függ, hogy hogyan táplálkozunk, minden ember tápcsatornájában sajátos baktériumközösség található.”

A szakember elmondta, a tüdőről egy időben azt hitték, hogy teljesen steril terület, de a kutatások során kiderült, hogy nem, ott is találhatók baktériumok. A szájüregben is nagyon sok baktérium van. Itt találhatók olyanok is, amelyek a fogszuvasodásért vagy a fogínygyulladásért felelősek. Normális esetben nem okoznak panaszokat, csak akkor, hogyha nagyobb mennyiségben elszaporodnak, és bejutnak a véráramba.

Ugyanígy a húgyutakban is megtalálhatók, noha itt nem tudnak kolóniák megtelepedni, de a húgyúti fertőzések azt mutatják, hogy oda is be tudnak jutni. A hüvelyben viszont nagy mikrobaközösség található, ha megbomlik az egyensúly, akkor lép fel bakteriális vagy gombás fertőzés.

Fontosak a szervezetnek

A legújabb kutatások szerint sok betegség hátterében a mikrobaközösség egyensúlyának megbomlása áll. „Úgy tartják a kutatók, hogy a kettes típusú diabétesz kialakulása is ennek köszönhető, illetve a gyulladásos bélbetegségek, a különféle allergiák, autoimmun betegségek kialakulását is ennek tudják be. Egyre jobban abba az irányba tart az orvostudomány, hogy a mikrobiomot próbálják kezelni. Egyik lehetősége a bélsár transzplantáció, amikor a bélcsatornából baktériumokat vesznek ki egy egészséges páciensből, és egy beteg páciensnek, akinek nagyon erős fertőzése volt, beültetik. Ezek az információk nagyon frissek, mostanában jelennek meg azok a közlemények, amelyek próbálnak rávilágítani arra, hogy melyik baktériumnak mi a pontos szerepe az emberi szervezetben. Amire a jövőben számítani lehet, hogy ha megkapják a tudósok a bizonyos baktériumközösség hiánya vagy jelenléte és egy bizonyos betegség kialakulása közötti közvetlen kapcsolatot, akkor ez majd arra adhat lehetőséget, hogy ha megvizsgálják valakinek a mikrobaközösségét, akkor innen előre lehet vetíteni, hogy milyen hajlamai lehetnek, vagyis meg lehet előzni bizonyos betegségek kialakulását.”