A gyerekeknek hangulatos, játékos író-olvasó találkozót tartott a meghívott. Már kezdetben meghatározta a „játékszabályokat”, amint kijelentette, először is neki az a dolga, hogy írói mivoltát igazolja, de a diákokat is megkérte, hogy olvasói minőségükről tanúságot tegyenek.

Bevallotta, amellett, hogy a felnőtteknek ír, nagyon szereti a gyerekeket is megajándékozni gondolataival. A könyvbemutatón igazolta, hogy akár gyermekeknek is képes inkább felnőtteknek szóló könyvet bemutatni.

Mint hangsúlyozta, legértékesebbnek a Székely Jeruzsálem című könyvét tartja, amelyik immár ötödik kiadását érte meg. Az író szerint minden család otthoni könyvtárában van legalább egy könyv: a Biblia, a nagymamák – valószínűleg – gondoskodnak, hogy az unokák megtudják, hol van Jeruzsálem és mi történt úgy kétezer évvel ezelőtt. Hozzátette, hogy szerinte nemcsak egy Jeruzsálem létezhet, hogyha egy kisebb népcsoportnak van egy vallási szempontból ugyanolyan fontos központja, akkor kinevezheti azt saját Jeruzsálemének. Valóságregénynek titulálta könyvét, „arra a kérdésre kerestem a választ, hogy mit is keresünk mi székelyek ezen a Földön, vagyis mi a történetünk, és hogyan viszonyulnak mások hozzánk?” – részletezte. Annak érdekében, hogy mások is megérthessék a székelyeket, románra, németre és franciára is lefordíttatta kötetét.

Szávai természetesen a gyerekköteteiről is beszámolt, mint mondta, ha már a felnőttek detektívregényeket olvasnak, úgy érezte, hogy ez a gyerekeknek is dukál, ezért alkotta meg a Burgum Bélus a mesterdetektív sorozatot, ahol egy okos mackó fejti meg a mesék világában felbukkanó talányokat. A meséket manapság már saját rajzaival jelentette meg, illetve gyerekeket is felkért, hogy az ő elképzeléseik, rajzaik alapján is testet ölthessen az általa megálmodott mesefigura.

Az író elárulta, hogy nemrégiben Háry János Akadémiát alapított. Miután mesélt a legnagyobb füllentőről, akiről „intézményét” elnevezte, megértette, hogy vannak olyan hazugságok, amelyekkel élni kell. Ha nem károsítjuk meg embertársunkat, hanem csak megtréfáljuk, akkor érdemes hazudni – vélte. Sőt, egy jó hazugság kitalálása a szerzője eszességét igazolja, mert ha nem eléggé elmés, képtelen átverni bárkit is – jegyezte meg.

Különben elmésségükről a jelenlevők is tanúságot adhattak, egy-egy lapot és írószert kaptak, az ötödikes diákokén egy kör volt, a hetedikesekén két háromszög, ezeket a mértani formákat kellett feltöltsék tartalommal, eszességüket bizonyítandó. Derűt keltve mutatta be a legjobb karikatúrákat az író, és rajzolóikat egy-egy könyvvel jutalmazta. Akik nem jutottak hozzá a könyvhöz, azok sem távoztak rossz szájízzel, mivel Szávai megvigasztalta őket, hogy bizonyára mindenik rajz értékes, de mivel mindenfajta megítélés szubjektív, nem lehet az egészet megfelelőképpen értékelni. Másfelől azt is hozzátette, hogy ezek a könyvek kikölcsönözhetők vagy elolvashatók a könyvtárban is.