Fotó: Veres Nándor
A 6. Madéfalvi Hagymafesztivál keretében szombaton az emlékmű szomszédságában található Fészek Tájházban Ádám Gyulának nyitották meg moldvai csángók portréit és szoció-fotóit tartalmazó kiállítását.
2014. szeptember 14., 19:562014. szeptember 14., 19:56
2014. szeptember 14., 20:562014. szeptember 14., 20:56
Ebben a tájházban a bukovinai székelyek mellett a gyimesi, a moldvai és reményeink szerint jövőre a barcasági csángókról is lesz egy kiállítás – hangsúlyozta a tárlatot megnyitó Sógor Csaba EP-képviselő, a Fészek Tájház működtetője.
Főként Lükő Gábor néhai néprajzkutatót parafrazálta a politikus, a tudós nyomán megjegyezte, hogy egy népnek a tárgyi kultúrájából nemcsak az eszközeinek a díszítési mintáit, formáit lehet kiköbözni, hanem ezekben benne van az illető nép lelkületére utaló több száz év alatt kialakult jelképrendszer is. Ajánlotta a látogatóknak, hogy fejtsék meg ezeket a szimbólumokban rejlő több évszázados kódokat. Ebben a jelfejtésben segítségükre szolgálhat a képek alatt a moldvai csángókról szóló tömör összefoglaló.
Többnyire már ismert Ádám Gyula-fotókat fedeztünk fel a kiállításon, viszont ezek a képek, amelyek főként a nyolcvanas-kilencvenes években készültek, ma már megismételhetetlenek. Akkor még a moldvai csángóknál a népviselethordás mindennapos gyakorlat volt – tudtuk meg egy régebbi beszélgetésünk alkalmával a fotóművésztől. Amint akkoriban részletezte, nem kellett várni, hogy az alanyai beöltözzenek, hanem a csángóruhát hordó emberekkel elegyedett szóba az utcán, és a tőle megszokott stílusban rávette őket, hogy természetes modellként viselkedjenek.
Nemcsak a ruha, hanem a környezet is, amiben lencsevégre kapta a csángóit, még hagyományos, így könnyebben megnyíltak benne, tekintetük valósággal kaput nyit a lelkükhöz. Ugyanakkor egyes képek már az átmenet korszakáról árulkodnak, feltűnik, hogy a csángók nem a teljes népviseletet, csak egyes darabjait vették fel, a többi ruha, amibe öltöznek, sorozattermék.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!