− Műszaki íróként miért kezdte Kós Károly díszkovácsi formatervezési munkáit kutatni?

− Régóta csodálója vagyok Kós Károlynak, mert igazolta, hogy műszaki értelmiségként is lehet valaki kultúrember. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Technikatudományi Szakosztálya kutatójaként sokat jártam Kalotaszegre, ahol egy egy település technikatörténeti hagyatékát kutattuk. Konkrétan öt gótikus templomot vizsgáltunk át, az ipari jellegű népi mesterségek megvalósításai érdekeltek. Ebből született három kötet, amit az egyesületünk adott ki. Mivel már öt évet jártam Kalotaszegre, kezdtem sejteni, hogy miért választotta Kós Károly lakhelyéül ezt a gyönyörű vidéket.

− Úgy gondolja, hogy e néprajzi tájegység népi építészete nyűgözte le, netán ebben más szempontok is közrejátszottak?

− Igaz, gyönyörű a népi építészete, de szerintem összességében kell nézni Kalotaszeget, mert az ott élő emberek és a lenyűgöző táj egy különleges szellemiséget kölcsönöznek ennek a vidéknek. Az ottani tapasztalataim hatására újraolvastam Kós Erdély népi építészete című könyvét, amely arra ösztönzött, hogy látogassam meg azokat az épületeket, melyeket ő tervezett. Zebegénytől, ahol templomot épített, a Sepsiszentgyörgyön található Székely Nemzeti Múzeumig, mindent bejártam, ahol híresebb munkáját megtalálhattam. Kerestem azt a harmóniát, azt az organikus építészeti összhangot, amit egyéni stílusként ő megvalósított. Az érdekelt, hogy mi az, ami engem illetne, mert ugyebár az építészetéről nem írhatok, az csak kontárkodás lenne, mert arról könyvtárnyi anyag született, Kós irodalmi oldalát is bőven elemezték az irodalomtudósok. Rájöttem, hogy mindenhol egy nagyon különleges épületkészítő elemmel találkozom, amit ő tervezett, a vasból készült tárgyakról van szó. Tudatosan kezdtem ezeket vizsgálni, és ajtózártól kulcspajzsig, illetve ajtósarkakig, továbbá ablakrácsoktól lámpákig rengeteg olyan apróságot fedeztem fel, amely az ő zseniális kreativitásának a terméke.

− A kovácsoltvas munkáinak terveibe Kós Károly ugyanúgy be tudta integrálni a népművészetet, mint építészeti stílusába a népi építészetet?

− A könyvben természetesen elhelyeztem az ő stílusát, mert az építészeti stílusoknak megfelelően vannak kovácsoltvas stílusok. Tipikus székely, kalotaszegi, román és szász fafaragászati elemeket lehet a tervezéseiben felfedezni, mert ő úgy tartotta, hogy itt egy sorsközösség létezik, és a különböző nemzetek kultúrái, népművészetei nagyon mélyen befolyásolták egymást. Stílusáról ő maga mondja, hogy próbálta ötvözni a különböző történelmi korok stílusait és az itt élő népek népi építészeti  jelképeit. Tette mindezt úgy, hogy sajátos alkotásokat hozott létre. A könyv megírásával az volt a célom, hogy egyfelől Kós Károlynak egy kevésbé ismert oldalát mutassam be, másfelől szerettem volna, ha a fiataloknak példát tudok általa felmutatni, hogy az apróságokban is lehet kreatív egy mérnök, mert ezek a finomságok teszik még értékesebbé a Kós tervezte épületeket.