Georg Kreisler Lola Blau című előadását láthatják a gyergyói nézők Bartha Boróka színművész előadásában. Független produkció, nincs intézmény a háttérben – mondta elöljáróban Béres László, a darab rendezője. A családi vállalkozás első önálló előadására április 26-án, szombaton este 8 órától kerül sor a gyergyószentmiklósi Korona termében.
2014. április 23., 16:252014. április 23., 16:25
2014. április 23., 16:422014. április 23., 16:42
„Már tavaly ősszel felvetődött egy egyéni műsor létrehozása, első lépésben Karády Katalin-életutat szerettünk volna, de »nem adta meg magát«, elhalasztódott. Tulajdonképpen így jutottunk el a Lola Blauig. A darab eredeti címe Georg Kreisler Ma este: Lola Blau, viszont a magyarok csak Lola Blaunak fordítják, így került be a köztudatba, ez is a darab címe. A szöveget Kőváry György, a dalszövegeket G. Dénes György fordította. A darab létrehozása kapcsán volt egy korábbi verzió is, egy koprodukció a Figura Stúdió Színházzal, aztán úgy alakult, hogy a családi vállalkozásunkra az együttműködés keretében egyre nagyobb anyagi és feladatvállalásbeli terhek kerültek. Az együttműködés közös megegyezéssel nem jött létre. Sok energiát fektettünk ebbe a produkcióba, nem hagyhattuk, hogy ne legyen bemutatva, így született független produkcióként” – ismertette Béres László az előadás születésének történetét.
Szólt arról is, hogy a korábbi kolozsvári rendezése kapcsán vállalta a felkérést és lett az előadás zenei tanácsadója Incze G. Katalin, Jakab Melinda koreográfus, Szép András zongorista. A produkció díszlet- és látványtervezője György Eszter, aki a kivitelezésben a Delikates cég által is támogatta a darab létrejöttét.
Az előadás a Bühnen- und Musikalienverlag Josef Weinberger Wien Gesellschaft m.b.H.a. és az UMPA ügynökség engedélyével kerül bemutatásra.
Ki is az a Lola Blau?
„Amikor az ember úgy érzi, hogy nem kellően van foglalkoztatva, vagy valamilyen hiányt érez a pályáján, akkor érdemes új dologba belevágni. Laci már évek óta bátorított a Lola Blaura, az az igazság, féltem tőle. Két évvel ezelőtt újra felvetődött, és tavaly ősszel nekifogtam” – mondta Bartha Boróka.
„Georg Kreisler, a méltán népszerű osztrák szerző a felesége számára írta ezt a zenés játékot, musicalt, előadóestet. 1938. Németország lerohanja Ausztriát. Lola Blau színésznő Bécsben él és zsidó származású. Élete, karrierje derékba törik. Sorsa tipikus II. világháborús emigráns sors. A háború borzalmai elől egy élhetőbb élet reményében Ausztriából először Svájcba, majd az Egyesült Államokba menekül. Színházra vágyik, de csak éjszakai kabarészínpadokig jut, majd sikeres lesz, szexszimbólummá válik. A háború után hazatérve azzal szembesül, hogy hazájának nincs szüksége rá. Lola Blau nem hős, csak egy azok közül, akik túléltek” – mondta a színésznő, aki hét-nyolc figurát is alakít a darabban.
Georg Kreisler tulajdonképpen saját életét írja le egy nőnek az életén keresztül, női szemszögből nézve. A monomusical 1971-es bécsi ősbemutatója után Kreisler maga így írt darabjáról: „nem kifejezetten színmű, amelyiket én általában írok. Ez egy monológ önmagammal. Csakhogy engem nem hívnak Lolának. 1922-ben születtem Bécsben, míg Lola Blau dramaturgiai okokból kiindulva néhány évvel korábban jött a világra. Mint Lola, 1938-ban az Államokba emigráltam, éjszakai mulatókban léptem fel, nyilván a főszereplő erotikus bűvköre nélkül. Én, akárcsak Lola Blau, a háború után visszatértem Európába.”
Mit üzen a Lola Blau?
„A színész és a társadalom viszonya a háborútól függetlenül megvan. Több síkja van az előadásnak, melyek párhuzamosan is értelmezhetők. A XX. század talán legnagyobb tragédiája íródott meg a műben, ezért bármikor érdemes, és kell is beszélni róla, ha másért nem, de azért mindenképp, hogy soha többé elő ne fordulhasson. Az egyéni sorsok, a színész kiszolgáltatottsága a kabaré világában – gondolok a bécsi kabarékra – nagyon kemény szakmai felkészültséget követel. Egy ilyen világban a színész extrém helyzetben van. Úgy gondolom, hogy örök érvényű, amióta színház és fenntartó van, legyen az pénz, taps, elégtétel, azóta ez a kérdés létezik. A máshol ünnepelt, hazatért színésznőre nincs szükség otthonában. Mondhatnám, senki sem lehet próféta a saját hazájába” – fogalmazott Béres László.
„A darab szól a művész magányáról is, egyedül kell megvívni a csatákat a szerepekkel, igazgatókkal, és ez teszi a színészt nagyon kiszolgáltatottá, mert nem mindig tudja uralni a helyzetet, mert nem elég az, hogy tehetséges vagy. Hihetetlen jó kapcsolatrendszer kell, bátorság és szerencse ahhoz, hogy az ember érvényesülni tudjon ebben a szakmában. És amikor megtapasztalja a sikert, amikor minden az ölébe hull, akkor is jöhetnek nehéz helyzetek, korszakok, vagy például amikor más életszakaszba lép, nem azonos szerepkörben osztják ki. Ezek mind olyan lépések, melyeket nagyon nehéz megélni a színésznőknek, többek között erről is szól az előadás. De a darab legfontosabb üzenete mégis: megmaradni embernek” – fejtette ki a színésznő.
A Lola Blau előadásra a jegyeket a helyszínen lehet váltani 20 lejért. A produkció létrejöttét támogatta a Delikates – Varga Csaba, a Meta Glob – Borbély Andor, a Communitas Alapítvány és Balázs Áron. A gyergyószentmiklósi bemutató után több helyszínen látható a produkció, Kolozsváron és Csíkszeredában is játssza Bartha Boróka, továbbá több magyarországi színház is érdeklődött az előadás iránt.
Múlt év szeptemberében Földes László Hobo megígérte a hálás marosvásárhelyi közönségnek, hogy minden előadását elhozza nekik. Így nem csoda, hogy pár hónap után ismét a Spectrum Színház vendége a Kossuth-díjas előadóművész.
Egressy Zoltán Portugál című darabját tűzte műsorára március végére az évad harmadik nagyszínpadi bemutatójaként a Csíki Játékszín. Az előadást Victor Ioan Frunză rendezi, akivel a Portugálban megmutatott világról beszélgettünk.
A migráció jelenségét feldolgozó új előadását mutatja be szombaton a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház. A teátrum a produkcióval egy kulturális unikumot teremtene.
Székelyföldi turnéra érkezik a budapesti Nemzeti Színház a Vidnyánszky Attila rendezte Tamási Áron Vitéz lélek című előadással. A négyállomásos turné utolsó állomása Csíkszereda, itt március 23-án 19 órától lehet megtekinteni az előadást Csíkszeredában.
Kettős lehetőségre nyílik alkalom egy projekt kapcsán Ferencz Zoltán (Bütyök) számára. A szárhegyi Művészeti és Kulturális Központ művészeti vezetője partnerkapcsolatokat épít, és Litvániában alkot európai képzőművésztársaival április 2–30. között.
Az köztudott, hogy a színházi előadást fotózni nem szabad, de a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház most mégis várja azokat a felvételeket, amelyeket a nézők az előadás alatt készítettek.
A kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság életműdíjjal tüntette ki Albert Ernő sepsiszentgyörgyi néprajzkutatót, a társaság tagját.
Nincs már messze az a pillanat, amikor a Gránátalma Egyesület munkájának eredményét, az úrihímzést hungarikummá nyilvánítják.
Zsúfolásig telt érdeklődővel pénteken este a gyergyószentmiklósi városi könyvtár emeleti nagyterme, ahol Orosz Annabella grafikus illusztrációkiállítását nyitották meg, illetve három, általa illusztrált könyvet is bemutattak.
A Prisma fotóklub női tagjainak alkotásaiból nyílt kiállítás csütörtök délután a Nagy István Művészeti Iskola aulájában Nők fókuszában címmel.
szóljon hozzá!