A Gyergyószéki Székely Tanács állásfoglalása

Jelen állásfoglalás aláírói, hasonlóképpen a Székely Nemzeti Tanács küldöttei és minden öntudatos székely ember tudtuk, hogy a népszámlálás egyedi alkalom arra, hogy az önrendelkezés útjára lépett székely nép statisztikailag is felmutassa magát a román hatalomnak és Európának egyaránt.

1. Általánosan ismert volt, hogy a 2011-es népszámlálási szabályzat előírásai alapján a székelyeket (secui 1103-as, ungur 1102-es és maghiar 1101 kódszámokkal) a magyar 1100 gyűjtőkód alatt összesítik és a magyar etnikum főcsoportjába, sorolják!

2. A politikai pártok (RMDSZ, MPP és EMNP), az SZNT elnöke és az egyházak összefogásával szervezett és az írott és elektronikus lakájsajtó által felerősített propaganda, amely a székelyeket „székelymagyar” identitásuk megtagadására biztatta hazugságokon alapult, és súlyosan félrevezette nem csak a székely embereket, de általában a közvéleményt is.

3. Ennek a székelyellenes propagandának legfontosabb és kézzelfogható eredménye egy évezredes történelmi közösségnek, a székely népnek a statisztikai eltüntetése lett!

4. A székely nép statisztikai eltüntetése a nemzetközi jogalapját szünteti meg a székelység önrendelkezési törekvéseinek.

5. Az úgynevezett „székelyföldi magyarság” autonómia igénye a kisebbségi jogok kategóriájába sodródik és a román hatalom jóindulatára bízatik!

6. Az egyszerű emberek ezen a szándékos félrevezetése súlyos károkat okozott a székelyek önbecsülésében, gyengítette a közösségi szolidaritás érzését, csorbította emberi jogukat önazonosságuk szabad megvallását illetően.

7. A székely nép, mai létének tagadásával súlyosan sérült a székelység önrendelkezésre alapozott, kialakulóban levő jövőképe. Tudatában voltunk annak, hogy a népszámlálás igazi tétje számunkra a székely nép önazonosságtudatának megerősítése és ez által jövőképének megalapozása. Azt is tudtuk, mert mutatkoztak a jelek, hogy ebben, mint általában a székely nép történelme során csak önmagunkra számíthatunk! Abban bíztunk, hogy a 2003-ban létrejött Székely Nemzeti Tanács, mint a székely nép közképviselete, vállalva identitásából fakadó kötelezettségét felhasználja az ingyen kínálkozó alkalmat és legfőbb szószólója lesz annak, hogy a hivatalos statisztika eszközével is felmutassa a román hatalomnak és a világnak, hogy a székely nép ma is létező, élő közösség. Bizalmunkat erősítette az a tény, hogy a Ditrói Székely Nemzetgyűlés határozata és a véghezvitt belső népszavazás kötelezte a Székely Nemzeti Tanácsot, hogy a népek önrendelkezési jogának érvényesítése útjára vezesse a székely népet szabadságának visszaszerzése érdekében! Azt reméltük, hogy nyíltan megvallva történelmileg meghatározott székely népi identitásunkat, székelymagyar nemzeti elkötelezettségünket, statisztikailag is megjelenítve a székely népet, döntő jelentőségű lépést tehetünk az önrendelkezés útján! Minden tájékozódott ember számára a népszámlálási módszertan ismeretében teljesen világos volt, hogy a székely etnikum alcsoportja lesz a magyarnak. Következésképpen a székely nép létezésének statisztikai felmutatása semmilyen, statisztikailag kihasználható „magyarságellenes” veszélyt nem rejtett magában.

Ami viszont ezzel szemben történt, az, mindannyinkat meglepett és végtelenül elszomorított! Izsák Balázs a SZNT elnöke adta meg a jelt, és állt az élére a székelyeket identitásuk megtagadására biztató, az RMDSZ, MPP, EMNP és az egyházi vezetőket is „székelyellenes koalícióba” tömörítő kampánynak! Nem taglaljuk, hogy milyen indokok hozták össze ezt a „szövetséget”, de lényege, hogy a párt és egyéni érdekek ismét felülírták a nemzeti érdekeket! A székelyeket megalázó félrevezetés történelmi felelősséget ró mindazokra, akik ezt meghirdették és azokra is, akik véghezvitték, akik fejet hajtva vagy csak hallgatásukkal váltak cselekvő részeseivé az elkövetett történelmi bűnnek. Túl azon, hogy furcsa és megalázó nem csak a SZÉKELY-nevű települések lakói számára ez a rájuk kényszerített szerepjáték, de minden székely nemzettársunkra, ugyanakkor súlyos következményekkel fog járni a székely nép és Székelyföld jövőbeni lehetőségeire nézve. Hogy csak kettőt említsünk:

1. A székely nép statisztikai eltüntetése a jogalapját szünteti meg a székelység önrendelkezési törekvéseinek.

2. Az úgynevezett „székelyföldi magyarság” autonómia igénye a kisebbségi jogok kategóriájába sodródik és újabb 10 esztendőre a román hatalom jóindulatára bízatik! A kampány minden résztvevője találhat a maga számára mondvacsinált mentséget, kifogást. Egyedül a magát Székely Nemzeti Tanácsnak nevező testület nem kaphat felmentést, hisz identitásában tagadta meg és árulta el az általa képviselt közösséget. Nem csak, hogy megtagadta önazonosságát, de Elnöke és elöljárói ugyanerre biztatták tagjaikat és a székely embereket, kiknek felhatalmazásából viselik tisztségüket. Ezzel olyan erkölcsi válságba sodorták a testületet, melyből egyetlen kiút létezik, az önfeloszlatás, vagy új identitásának elismeréseként nevének megváltoztatása a „Székely Nemzeti” jelzők törlése által pl. „Székelyföldi Magyarok Tanácsa” névre.

Gyergyószentmiklós, 2011-11-16

Borsos Géza József, Gyergyószék, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke, Bardócz Ferenc, Gyergyószék Székely Tanácsának alelnöke Ferencz Csaba, Csíkszék Székely Tanácsának elnöke Korpos Levente, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának elnöke Székely Álmos, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke Székely Levente, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának tagja Ambrus A. Árpád, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának tagja Dr.Takács József, Gyergyóalfalu Székely Tanácsának alelnöke Czimbalmas Tivador, Gyergyószentmikós

Jelen dokumentumot Gyergyószék Székely Tanácsa a 2011.november 16-án, Gyergyószentmiklóson tartott ülésén elfogadta.

Komment