A legrégibb idők óta az emberek többségét lenyűgözte, mélyen meghatotta az ősök iránt érzett tisztelet érzése. Nevezhetjük ezt hagyománynak, vallásnak, babonának vagy csak egyszerűen ősi félelemnek is, a lényeg ugyanaz marad: az embert mindig elgondolkodtatta, cselekvésre késztette az ősök emlékezete.
Jelen írásban egy rövid túráról szeretnék beszámolni, mely kirándulás alkalmából felkutattuk és bejártuk a Kakasborozdának, Ördögborozdának nevezett ősi védelmi vonal egy könnyebben elérhető és még fellelhető rövidke szakaszát. Szép, napos, de a kora tavaszi időjárás miatt még kissé hűvös reggelen érkeztünk meg Hargita és Kovászna délkeleti határára, a 131-es, Oklándról Barót fele tartó megyei úton, egészen a Hagymáskő aljába, mely képződmény ma már csak a régebbi, már nem működő mészkőbánya maradványait őrzi. Közvetlenül a bánya alatt, magát az utat is átvágva, találtunk rá az észak felől kanyargó Kakasborozda kettős árkára és töltésére. 
Kattintson ide a galériáért!Még ma is, kb. 1300 év után is (a legújabb kutatások szerint a töltés faanyaga a Kr. u. 700 körüli időkből származik) tisztán kivehető a kettős árok formája, habár egy része az útépítés idején (kb. 1903) elpusztult, akárcsak a kőbánya területén található szakasza is. Észak felől kanyarog, átvágja balra található Fekete-hegy keleti oldalát, majd beereszkedik a Hagymás-patakba, átvágva azt. A patak és az országút között még fellelhető egy kutatóárok nyoma, amelyet az 1990-es évek közepén készítettek volt a ma már néhai Ferenczy-testvérek, valamint a már szintén néhai Dénes István baróti geológus. Kimászva a kőbánya tetejére (Hagymás-kő), délnyugati irányban már ismét jól kivehető a töltés vonala, amint kilométereken átkanyarog a ritkás bükkerdőben, mindenhol követve a természetes védelmi adottságokat (hegygerincek, vízmosások, patakok, sziklaszirtek stb.). A töltésvonal szépsége, titokzatossága és méretei még ma is lenyűgözően hatnak bármelyik utazóra, aki át tudja érezni e szent helyek kisugárzását. Szinte magunk előtt láthatjuk a számunkra ismeretlen, régen elmúlt népek, emberek arcát, erőfeszítéseit, keserveit, gondjait és ugyanakkor reményeit is, amint gigászi munkával hozzájárultak e félelmetes és óriási töltésvonal-védvonal létrehozásához. Az árok-töltés nemcsak elválasztotta őket esetleges ellenségeiktől, lehetséges támadóiktól, hanem bizalmat és reményt is árasztott magából, biztonságot jelentve építői számára. Hátranézve, megnyugodva nyugtázhatták, hogy családjaik, szeretteik, országuk, azaz, minden, mai kedves volt nekik, most már biztonságban lészen – valamivel vagy valakikkel szemben. De, ugyanakkor látva a töltés valamikori, szénné égett cserefa-maradványait és kezünkbe tartva a földtöltés forró tűzvészben már-már téglává égett rögeit – mintha egyszerre az elmúlás, a pusztulás, a Halál szele érintene meg bennünket. Mely az emberi lét mulandóságát, az országok és népek törékenységét hirdeti számunkra. Mindazoknak, akik megértik a történelem üzeneteit és tanításait. Trianon gyászos 90. évfordulóján e ősi barázda, „ördögárok” vagy bármilyen más névvel is ihlette az évszázadok népi emlékezete – még ma is büszkén hirdeti az állandó változást, a idő ciklikusságát, mely valamikor még fog szebb időket jelenteni az erdélyi magyarság számára is. A mindennapok bizonytalansága ellenére is.
 |
1 EUR | 4.35 RON |
 |
1 USD | 3.31 RON |
 |
1 GBP | 5.23 RON |
 |
100 HUF | 1.49 RON |
 |
1 XAU | 183.00 RON |
| Kedd éjszaka  | Szerda | Szerda éjszaka  |
| Min: -13 °C | Max: -7 °C | Min: -21 °C |
| Kedd éjszaka | Szerda | Szerda éjszaka |
| Min: -19 °C | Max: -6 °C | Min: -19 °C |
| Kedd éjszaka | Szerda | Szerda éjszaka |
| Min: -10 °C | Max: -1 °C | Min: -20 °C |
