Leonard Nistor igazgató szerint egy sajnálatos hiba miatt a mérleg és a pénztárgépek feliratait az általános modell szerint gyártották, azaz csak románul. Szerinte ez a mulasztás késztette arra azt a több száz marosvásárhelyi lakost, hogy tiltakozzon az egynyelvűség ellen. Hát nem… Minket nem lehet néhány, sebtében kihelyezett kétnyelvű felirattal elhallgattatni. Tény az tény marad: több mint két hónap után sincs semmi érezhető javulás a kétnyelvűség terén. Ennyit ér az Auchannak a magyar vásárló… Holott a kétnyelvűség egy olyan többnyelvű városban, mint Marosvásárhely, ahol nagyjából fele-fele arányban oszlik meg a román-magyar lakosság, KÖVETELMÉNY!!! Az üzleteseknek nem az a feladatuk, hogy megtanítsanak minket még jobban románul, hanem hogy pénzünkért cserébe körülajnározzanak bennünket! Magyar kézből is pont ugyanolyan jól jön a pénz, mint egy román markából, márpedig, ha fontos a pénzünk, legyen fontos a nyelvünk is! Szomorú, hogy az Auchan áruházban az ügyfél nyelve mit sem számít. De van ennél szomorúbb is: A vásárlói közöny. A fogyasztó tehet ugyanis arról, hogy a kereskedőkkel szemben nincsenek elvárásai. Ezért fogyaszt otthon cékategóriás mérgeket, ezért megy tönkre minden berendezése egy szempillantás alatt, és igen, ezért érzi magát idegennek és másodhegedűsnek az üzletekben, ahová a saját pénzét viszi, amiért keményen megdolgozott. Az lehet hogy nem lesz olcsóbb a kenyér a többnyelvűségtől, de valószínűleg jobb szájízzel távozunk majd, ha az anyanyelvünkön kommunikálhatunk, ami ráadásul törvényes jogunk! Szóval, igenis harcolni kell a jogainkért és szerintünk ez az alapoknál kezdődik. Nem szabad hagyni, hogy befogják a szánkat. Mit akarunk akkor, ha még az adott lehetőségekkel sem élünk? Aszalos István, elnök Erdélyi Magyarságért Egyesület