Második nyílt levél Traian Băsescunak

Egyet értek az illető nyugdíjassal, jobban megérdemelte volna Böjte atya ezt a pénzt mint mi.
Ő biztos többet tesz a székelységért.

Úgy tudtam van Székelyföld és a Székelyföldön székelyek laknak, kiknek van nemzeti viseletük, himnuszuk, zászlaju, címerük, ősi írásuk , kultúrájuk.
Létezik Székely Újság, Székelyhon.ro honlap, Székelyhon újság, Székely TV stb.
Sőt van Székely Nmezeti Tanács, melynek elnöke szerint nincs székely nép , és a székely minőség szégyenleni való, mert különben, nem buzdítaná az embereket arra, hogy ne vallják magukat székelynek.
Ha nincs Székely Nemzet, kiknek akkor a SzNT?
Elnöke nem is székely, sőt a székelység ellensége, mert nem képviseli őket. Többet nem szeretném a székely himnuszt énekelni és autonómiáról papolni.
Javaslom, változtassák meg a SzNT nevét az RMDSZ oldalpártja, vagy az MPP árnyékpártja névre.
„Ki tudja merre, merre visz a végzet?”, amerre Önök viszik az a székely végzet!
Uraim! Félrevezették a székelységet, mert mind a mghiar, mind az ungur, mind pedig a székely a magyarok számát szaporította!
Miért zavarták össze az embereket? Miért nem engedték önállóan dönten? Nagyobb népszerűségre vágytak? Babérokat akartak aratni? Ki volt a megrendelő és kiktől fogják az elismerést, a „júdáskenyeret” kapni?
Ebbena válságos időben kár volt a pénzt színes-díszes szórólapokra pocsékolni. Adták volna inkább Böjte Atya árváinak!
Irigylem a katalánokat ! Tudják miért…

Egy párton kívüli nyugdíjas.

109. Ganzler Zsolt - Hajdúbagos, Csonkaország

Frőhling László Csanádpalota

107. Orosz Gyorgy Levente - Backamadaras

"Közel ötven erdővidéki tisztségviselője jelenlétében ülésezett Nagybaconban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) bardoc-miklósvárszéki széki szervezete. A hangsúlyt a települési tisztújításra helyezték, de elhangzottak a szervezet országos elnöke, Izsák Balázs munkáját elmarasztaló vélemények is.

Szabó Miklós széki elnök az SZNT célkitűzéseit és vállalásait elevenítette fel, majd az elmúlt évek tevékenységéről szólt. Mint mondta, a magyarság érdekében felelősen politizáló képviselő sem hagyhatja figyelmen kívül a közel negyedmillió magyar véleményét tükröző belső népszavazás eredményeit: igenis, önrendelkezést akar mindenki.

Szabó Miklós a települési gyűlések megszervezését azért tartja kiemelten fontosnak, mert az alapítók közül többen visszavonultak, a kezdeti lelkesedés alábbhagyott, így soraik felbomlottak. Többen is hangoztatták, a megújulásnak a legmagasabb szintig meg kell történnie. Arra is rákérdeztek, miért nem képviselte a széki szervezetet senki, amikor Kövér Lászlót Bethlen Gábor-díjjal kitüntették, és miért nem szerveztek tavaly országos nagygyűlést. Krizbai Imre baróti református lelkész szerint egyértelmű, miért nem tartottak az elmúlt évben tisztújítást: Izsák Balázs a tisztségét félti. Nagy Zoltán alapító tag a kezdeti időszakban munkát vállalók jelenlétét hiányolta, s szerinte ismét meg kell szólítani őket. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács erdővidéki elnöke, Szép Béla azt mondta, sok háznál járt, de általában csak időseket talált otthon, a fiatalok a jobb megélhetés reményében már esztendők óta szülőföldjüktől távol keresik kenyerüket. Azokat, akik itthon maradtak, nehéz megszólítani, hiszen körükben általános a kiábrándultság, minden civil és politikai szerepvállalást elhárítanak." (HÁROMSZÉK)

Izsák Balázs tevékenysége kapcsán néhány megjegyzés:
- 2009. szeptember 26-án, a Gyergyócsomafalván tartott SZNT-ülésen mindenik döntésnél ő is szavazott, holott az SZNT házszabály ezt csak akkor teszi lehetővé, amikor döntetlenre áll a szavazás.
- Gyergyószék Székely Tanácsa által kezdeményezett "Nyilatkozat a székely nép önrendelkezési jogáról" című dokumentum elfogadásának megakadályozása érdekében Izsák Balázs is készített egy címében hasonló, de tartalmában az előbbit "semlegesítő" tervezetet és így sikerült elérje, hogy a 2009. szeptember 26-i SZNT ülésen a küldöttek egyiket se szavazzák meg.
- Gyergyószék, Csíkszék és Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsai által megfogalmazott és kezdeményezett házszabály-módosításokból csak néhány jelentéktelen passzust engedett napirendre tűzni a 2009. december 19-i marosvásárhelyi SZNT-ülésen, holott a módosító javaslatok épp a székely közképviselet működésének pontos leszabályozását, illetve a nézetkülönbségek feloldását lett volna hivatott megoldani.
- 2009. december 19-én a Marosvásárhelyen ülésező Székely Nemzeti Tanács döntött, hogy következő soros ülését 2010. március 6-án, Csíksomlyón tartja. Izsák Balázs ezt a döntést nem hogy tiszteletben tartotta volna, hanem március 5-én, sms-üzenetben biztatta arra az SZNT-küldötteket, hogy ne vegyenek részt a csíksomlyói ülésen. Akkor azzal érvelt, hogy nincs előkészítve az SZNT-ülés, holott már jóval korábbról napirenden szerepeltek: a házszabálymódosítás további cikkelyei, a székely nép önrendelkezési jogáról szóló nyilatkozat és egyebek. Izsák Balázs akkor arra hivatkozott, hogy július első hétvégéjére, a Csíksomlyói Ezer Székely Leány Napja körüli időpontra hívja össze az SZNT-t, de végül ez sem történt meg.
- 2010. március 6-án Csíksomlyón összegyűlt több mint 60 SZNT-küldött és legalább egy annyi érdeklődő. Mivel nem volt döntőképes a testület a megjelentek "Székely Székek Fóruma" néven tartottak közösségi fórumot. Ugyanezen a fórumon a megjelent SZNT-küldöttek írásban kérték az SZNT-ülés összehívását. Izsák Balázsnak erre az volt a válasza, hogy - a házszabály értelmében - a kezdeményezést nem írta alá az SZNT küldöttek 1/3-a és ezért nem hívja össze a testületet. Nem adott válasazt arra, hogy abszolut számokban mennyi is az egyharmad. Holott az SZNT üléseken általában részt vevő küldöttek számához viszonyítva az SZNT-küldöttek több mint egyharmada aláírta a rendkívüli ülést kezdeményező ívet.
- A házszabály szerint, évente két rendes ülést tart az SZNT. 2010-ben egyetlen, rendkívüli ülésre került sor az Országházban.
- Az SZNT üléseken 2003-tól, az alakulástól kezdődően, általában 110-180 küldött vett részt. Ez a szám a budapesti Országházban tartott rendkívüli ülésre hirtelen 270-re ugrott (?!). Szóba állva Budapesten néhány "küldöttel", elmondták, hogy ők tulajdonképpen X vagy Y település egyik vagy másik pártjának a tagjai (náluk még nem is alakult meg a székely tanács, csak megelőlegezték nekik a bizalmat). Nem kívánom megnevezni a településeket, de azt elmondom, hogy az MPP és az RMDSZ tagjairól van szó, akiknek gyakorlatilag nem volt helyi közösségi felhatalmazásuk az SZNT képviseletre.
- 2010-ben több közlemény és felhívás megjelent az SZNT nevében, holott - a budapesti ülést kivéve (és ennek határozatai megjelentek a sajtóban) - nem ülésezett az SZNT.
- Ugyancsak 2010-ben volt egy ÁB döntés, ami arról szólt, hogy mivel az SZNT nem rendelkezik romániai jogi személyiséggel (természeténél fogva nincs is szükség ilyenre), az SZNT ÁB tagjai bejegyeztetnek egy egyesületet a hivatalos ügyek intézése érdekében. Végül az egyesületet Izsák Balázs, 3 ÁB-tag és egy kivülálló nevével jegyeztették be. Miért kellett kihagyni az ÁB többi tagját? Kérdem én, az a bizonyos egyesület ilyen körülmények között intézheti az SZNT-vel kapcsolatos jogi ügyeket?!
- 2010. novemberében, a budapesti SZNT ülést megelőző héten Nyárádszeredában ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága. A házszabály szerint az ÁB-ülésen a tagok (SZNT-elnök és alelnökök / nekik van szavazati joguk) és a széki elnökök vesznek részt. Jómagam gyergyószéki alelnökként voltam jelen, mint ahogy jelen volt a csíkszéki alelnök is, valamint a másik gyergyószéki alelnök, Árus Zsolt is. Izsák Balázs rám kérdezett, hogy milyen minőségben vagyok jelen az ÁB-ülésen?! Tehát, véleménye szerint, nem volt keresni valóm ott. Egy annyit megjegyzek itt, hogy Gyergyószéken három éve a soros tisztségviselés elve van érvényben és a város, illetve a két kisrégió képviselője egy-egy évig tölti be a széki tanács elnöki tisztségét. Ugyanakkor azon az ÁB-ülésen jelen volt a másik gyergyószéki alelnök, Árus Zsolt is, aki mellesleg az SZNT elnök tanácsadója (amúgy ilyen tisztség nem létezik a házszabályban) és neki volt keresni valója az ÁB-ülésen (igaz, a budapesti SZNT-ülés szervezése rá volt bízva - ezzel semmi baj, csak akkor mire valók az ÁB tagok, ha egy széki alelnök kell ezt lebonyolítsa?!). Árus Zsolt (Izsák Balázs bizalmasa), a nyárádszeredai SZNT ÁB-ülés után négyszemközt megjegyezte, hogy szerinte sem volt keresni valóm az ÁB-ülésen. Az az Árus Zsolt, akitől széki elnökként 2008. áprilisában Gyergyószék Székely Tanácsa megvonta a bizalmat, a szék érdekei elleni cselekedetei miatt!
- De térjünk vissza Izsák Balázshoz: az SZNT ÁB üléseire a "kényelmetlenebb" ÁB-tagok nem minden esetben kapnak meghívót, és az SZNT üléseken is (amikor tartnak egyáltalán ilyet) a 10 alelnökből mindig csak ugyanaz a 3-4 lát el ülésvezetői feladatokat. Ugyanakkor az SZNT-t Magyarországon és külföldön képviselő delegációkban, legtöbbször Izsák Balázs társaságában, az ÁB tagok helyett, egy nem ÁB tag vesz részt (ki lehet találni a nevét), akinek nincs erre sem SZNT, sem SZNT ÁB felhatalmazása.
- Gyergyószék Csíkszékkel és Bardóc-Miklósvárszékkel, illetve Székelyudvarhely Székely Tanácsával együtt - mintegy érvényesítendő az ősi székely köz- és szokásjog, illetve a hagyományok - többször javasolta a Székely Nemzeti Tanácsban a soros tisztségviselés elvének bevezetését. Izsák Balázs ezt mindig mereven elutasította.
- A 2011-es, SZNT által alapított, Gábor Áron Díj odaitélésére nem volt SZNT ÁB határozat, ugyanakkor Kövér László megérdemelte volna, hogy ne csak egy tömeg előtt, hanem az SZNT előtt vegye át a díjat.

Felsoroltam néhány hibát, szabályszegést és mulasztást, amik tények az SZNT működésében. Többször próbáltam, próbáltuk belsőleg megoldani ezeket és egyéb dolgokat is, de legtöbb esetben falnak ütköztünk. Az SZNT nem párt, hanem székely közképviselet, és úgy gondolom, hogy joga van a székely közvéleménynek tudomást szerezni ezekről. Ugyanezt tette Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsa is. Remélem, hogy az elkövetkezőkben nem a magántulajdonaként kezeli az SZNT-t Izsák Balázs, valamint tanácsadója, Árus Zsolt és hajlandóak lesznek az alulról jövő kezdeményezéseket, a székek véleményét is elfogadni és annak szellemében cselekedni! Nem őrtük van az SZNT és a Székely Nép, hanem nekik vannak kötelezettségeik a Székely Néppel, Székelyfölddel, a Székely Nemzeti Tanáccsal szemben!!!

106.Benkő-Biró Zoltán-Sepsiszentgyörgy

105.Toth Marton- Varsag

az rmdszre

Internetes szavazás:

Kire fog szavazni a 2012-es helyhatósági választásokon?
- Független magyar emberekre
- Erdélyi Magyar Néppártra (EMNP)
- Magyar Polgári Pártra (MPP)
- Romániai Magyar Demokrata Szövetségre (RMDSZ)
- Román vagy más pártokra, szervezetekre
- Nem megyek szavazni

http://szavazo.net/showpoll.php?id=63992&type=lin

2008. február 23-án, Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Tanács elhatározta, hogy létrehozza az SZNT Tanácsadó Testületét, illetve 2008. április 15-ig megalakítja az SZNT szakbizottságait. Ez a döntések óta közel 3 év telt el. A Tanácsadói Testület, hogy nem alakult meg, azt nem lehet számon kérni, mert nem volt határidő szabva! De a 8 szakbizottságból egy sem alakult meg (határidő: 2008. április 15.). Ez kinek a felelőssége, Izsák Balázs elnök úr??!


Izsák Balázs SZNT elnök nem tartotta be a házszabályt 2010-ben:
- A 13. cikk d és g pontja értelmében az elnök negyedévente összehívja az Állandó Bizottségot
- A 21. cikk a és b pontja értelmében az SZNT évente két gyűlést tart, amelyet az elnök hív össze
- A 22. cikk értelmében a tagok egyharmadának kérésére az SZNT rendkívüli ülését össze kell hívja 

Az SZNT elnöke egyszer hívott össze ÁB és egyszer SZNT ülést 2010-ben. 2009. decemberében a marosvásárhelyi ülésen az SZNT küldöttek döntöttek arról, hogy március 6-án ülésezik az SZNT. Az elnök nemhogy összehívta volna ezt az ülést, hanem arra bíztatta a küldötteket, hogy ne vegyenek részt ezen. Az SZNT küldöttek 1/3-nak 2010. március 6-i írásbeli kérésére sem hívta össze az SZNT rendkívüli ülését. 
Ilyen esetben felfüggesztik az elnököt a házszabály megszegéséért!

Rendben Farkas Gábor, jegyeztük a nevét az aláírók között! Köszönjük a támogatást!

104.Farkas Gabor - Csikszereda

100. Horváth Attila – Magyarország
101. Balázs-Kercsó Csaba-László – Gyergyószentmiklós, Székelyföld
102. Jakabos Béla
103. Vadász-Szatmári István – tanár, Gyergyószentmiklós, Székelyföld

Anonim 8: Mi itt vagyunk. Te hol vagy?

Látom az SZNT nevében Árus Zsolt is levéllel fordul Basescuhoz. Az SZNT-n belül minek kell 2-3 levéllel fordulni az elnökhoz? Az első megfelelő volt, azt kellene aláírni!
Ja', most látom, hogy Borsos Géza az első aláíró - akkor tiszta minden. Árusnak nem tetszika a Borsos féle elképzelés és akkor ő egyebet talál ki.
Minden székely külön-külön kellene levelet írjon, és akkor lesz is eredménye!

Miért csak a határon túliak aláirását látom ?????

Hol vagytok székelyek ????
Csaknem féltek Basescu bácsitól ??

93. Antal Mihály – nyugdíjas, Csíkszereda
94. Solymosi Zoltán – Kecskemét, Magyarország
95. Verzár Jenő – Csömör, Magyarország
96. Verzár Éva – Csömör, Magyarország
97. Damó Gyula - Kisborosnyó, SZNT-küldött
98. Vedres-Kupán László – Szatmárnémeti
99. Vitéz dr. Pintér Ferenc – Nemzetvédelmi Tagozat

71. Molnár Éva – Csíkszereda, Székelyföld – Pécs, Magyarország
72. Dr. Endrédi Szabó Lajos – Somogyország – 1956 óta – Bécs, Ausztria
73. Dr. Győrffy András és Munkácsy Gyöngyi
74. Király József – 58 éves vegyészmérnök, anyai nagyapai ágon erdélyi származású, Szeged
75. Mega György – Balassagyarmat, Magyarország
76. Bálint Ferenc – Atlanta, Georgia, USA
77. Tőke Ervin – a Csíkzsögödi Székely Tanács alelnöke, az EMI csíkszéki szervezetének egyik alapítója
78. Szentváry-Lukács György – mérnök, Budapest, Magyarország
79. Székely család – Németország
80. Elekes Tamás – IX. kerület, Budapest, Magyarország
81. Boros Gábor és családja – Csorna, Magyarország
82. Boros Gáborné – Csorna, Magyarország
83. Boros Bánk – Sopron, Magyarország
84. Boros Bálint – Csorna, Magyarország
85. Boros Benedek – Csorna, Magyarország
86. Major Lajos – Kecskemét, Magyarország
87. Dobai Jenő – USA
88. Jancsó Csilla – Kézdivásárhely, Erdély
89. Hőnigné Zádor Éva Mária – Aszód, Magyarország
90. Budai Endre – Radeberg, Németország
91. Hunyor Lajos – Magyarország
92. Barkos Bea és Simon Miklós – képzőművészek

Tizennégy esztendőn keresztül üldögéltünk együtt ugyanannak a kolozsvári kávéháznak a törzsasztalánál, valahányszor mindkettőnket egyidőben vetett be a városba a sors. Az Erdélyi Helikon törzsasztala volt ez, szemben a Mátyás-szoborral. Erdély szellemi és lelki megújhodásának nagy esztendői voltak ezek: 1930 és 1944 között. Amikor a politikai és gazdasági letiportság mélyéről úgy emelkedett föl európai magasságokba az erdélyi szellem, mint a székely mesék vadpávája: tollain a nap sugarát viselte s az anyák könnyéből font igazgyöngy koronát a fején.

Kevésbeszédű ember volt Áron, mint minden igazi székely. Néha úgy ültünk ott annál az asztalnál, hogy félóránként ha esett egy szó. De annak az egy szónak magja volt, súlyos gondolatoktól és gondtól terhes magja.

Egy este hármasban ültünk volt annál az asztalnál. Ezerkilencszázharmincnyolcat írtak a kalendáriumkészítők. Tamási Áron, Nyírő József és jómagam. Ők ketten vitték a szót, én végeztem a hallgatást. Súlyos, nagy politikai vita nehézkedett kettőjük közé: a nacionalizmus és a humanizmus néztek egymással farkasszemet a kávéházi márványasztal mögött. Nyírő József azt hirdette nagy szóval, hogy a székelység jövendőjét hordozó székely író elsősorban székely kell legyen s csak azután ember. Tamási Áron úgy látta célszerűnek, hogy csak úgy lehet eredményt elérni, ha a székely sorsot beállítja az ember az egyetemes emberiség élvonalába, tehát először ember s csak azután székely.

Kemény, nagy birkózás volt ez kettejük között s igazi székelyes birkózás. „Csakazértis székely!” dörrent föl Nyírő Jóska, s nagy csontos öklével az asztalra csapott.
Olyan csönd lett a kávéházban, hogy még a pincér kezében is megállt a tálca. „Csakazértis ember!” felelte Áron, s nagy széles tenyere az asztalra csapott.
Aztán csak nézték egymást. „Székely!” mordult egyet Nyírő jó ötperces hallgatás után. „Ember!” adta vissza Tamási Áron a szót tíz perccel később.

Aztán félóra is eltelt, csak ültünk ott és senki se beszélt. Megittunk egy-egy konyakot. Majd sok idő múltával Nyírő lassan és tempósan benyúlt a zsebébe, elővett onnan egy nagy gyöngyháznyeles bicskát, gondosan megnézte, kinyitotta, megpöckölte ujjával a pengéjét, s keményen letette maga elé az asztalra, hogy csak úgy koccant. „Székely!” mordult föl hangosan. Áron nézte a nagy csúnya bicskát egy darabig, aztán ő is belenyúlt a zsebébe s előkotort onnan egy nagy csorba békanyúzót. „Ember!” felelte keményen, s odarakta ő is a nagy csúnya hasnyitogató szerszámot maga elé az asztalra.

Aztán még ültünk ott körülbelül egy jó órát. Kós Károly bejött, megnézte a bicskákat, megrendelte a maga kávéját, megitta, mondott nehány szót s elment.
Mások is jöttek, beszéltek erről-arról s elmentek megint. S a két székely pedig ott ült még mindég szemben egymással, és hallgatott.

Hirtelen Nyírőné jelent meg az ajtóban. Odajött az asztalhoz, szelíden ránk mosolygott, s ura vállára tette a kezét. „Megfeledkezett a színházról?”, kérdezte.
Nyírő Jóska megrándult, mintha álmából ébresztették volna föl. „Dehogyis, kicsi lelkem”, felelte vidáman a feleségének, „csak belemelegedtünk a beszédbe, s elmúlt az idő nagysebesen. Megyünk hát, hogyne mennénk”. S már föl is állott nagy igyekezettel.
Áron fölnézett reá az asztal mellől. „Azért harag nincsen?” Félig kérdezte, félig mondta, mint egy megállapítást. Nyírő feléje fordult, s ránevetett. „Miért lenne? Sze még itt vannak a rományok, észbe tartsuk, Áron”. Azzal már ment is, egyenesen, mint a szálfa, kis rózsabokor-felesége mellett. Már kívül voltak az ajtón, amikor Áron felsóhajtott mellettem. „Micsoda ember”, mondta bámulattal a hangjában, „kár, hogy fejjel rohan neki mindennek,
s az eszit nem használja”.

Évek múlvával ez a kis élmény szinte történelmi méretűvé nőtt emlékezetében, amikor a két nagy székely író útja látszólagosan olyan éles szögben vált el egymástól.
Nyírő József, az országgyűlési képviselő és a hazafi továbbra is fejjel rohant a falnak, míg Tamási Áron az eszit próbálta használni, érzései és indulatai helyett.
Mind a ketten ugyanazt a célt szolgálták: a székely nemzet megmentését. De az útjaik különböző irányból próbálták elérni a célt.
Nyírő József német segítséggel és a fegyverek erejével, Tamási Áron a humanizmus és a demokrácia eszközeivel. Egyik megalkuvás nélkül, a másik megalkuvással.
Sajnos, egyiküknek sem sikerült. Egyikük sem tudta, hogy azon az estén, amikor a vita elkezdődött kettőjük között a kávéházi asztalnál, itt a messzi Amerikában a gonoszok és ravaszok aknamunkája folytán a székely nemzet sorsa már régen eldőlt.

A két nagy székely lelke ma már ott lebeg valahol Székelyország fölött a magasságos égben. Talán ott ülnek újra szemközt egymással egy égbeli kávéház asztalánál,
ahol Nyírő Jóska már jó ideje üldögél, míg Áronka, szegény, csak mostan érkezett. S szinte hallom, ahogy Nyírő Jóska mondja, mély dörmögő hangon: „Hát megjöttél, Áron”. „Én meg” feleli Áronka a maga szokásos sóhajával. Aztán csak ülnek ott s búsulnak.

Wass Albert

65. Jóság Csaba – Sátoraljaújhely, Magyarország
66. Székely Álmos-Szilveszter – a Gyergyócsomafalvi Székely Tanács alelnöke
67. Máthé Réka
68. Dombay Gabriella – Brassó, Erdély – Róma, Olaszország
69. Köllő Emil – a Gyergyócsomafalvi Székely Tanács tagja
70. Ecsedi István

A Magyarok Világszövetségének Elnöksége határozatban mondott köszönetet a nyolc székely szék közösségének azért, hogy a szegedi Székely Himnusz Emlékműhöz vezető domboldalon egy-egy székely kaput állítottak. Azáltal, hogy valamennyi székely szék sajátosságai megjelennek a nyolc kapun, az I. Székely – Magyar Világtalálkozó keretében felállított székelykapu-sor a világon egyedülálló. Képsorok itt: http://mvsz.hu/szekely_magyar/szekely_magyar_kapusor.html

A kapuállító székek székely közösségeinek a Magyarok Világszövetsége emléklapot adományoz. Az emléklapokat Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke adja át ezen a héten, a következő sorrendben: január 31-én Nyárádremetén Maros szék kapuállítóinak, majd február 1-én Székelyudvarhelyen (Udvarhely szék), Csíkszeredában (Csík szék) és Kézdivásárhelyen (Kézdi szék és Bardocz fiúszék), február 2-án Gyergyószentmiklóson (Gyergyó szék) és február 3-án Sepsiszentgyörgyön (Sepsi és Orbai szék).

Az MVSZ Elnöksége ugyancsak határozatban támogatta az I. Székely – Magyar Világtalálkozó Zárónyilatkozatát, amelynek első mondatát – a székely nép önmeghatározását – minden magyarnak figyelmébe ajánl: "Az I. Székely – Magyar Világtalálkozó, felidézve a székely nép különös ősiségét, melyet már a hon-visszaszerző Árpád-ház is elismert és méltányolt, megállapítja, tudomásul veszi és megerősíti, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát, amely elválaszthatatlan része a magyar nemzetnek." A Zárónyilatkozat teljes szövege itt olvasható: http://mvsz.hu/szekely_magyar/szekely_magyar_zaronyilatkozat.html

Az MVSZ Elnöksége ugyancsak figyelmébe ajánlja a székely nép önrendelkezési jogáról szóló állásfoglalást, amelyet alább teljes terjedelemben közlünk.

Állásfoglalás
a székely nép önrendelkezési jogáról
Az I. Székely-Magyar Világtalálkozó részvevői Zárónyilatkozatukban megállapították, tudomásul vették és megerősítették, hogy a székelység önálló népként határozza meg magát.
Ahhoz, hogy ne kisebbségként, ne népcsoportként, hanem népként határozza meg magát, a székelységnek több számottevő körülmény erősíti meg jogát:
A székelység rendelkezik saját nyelvvel, amely a magyar nyelv.
A székelység a világ azon kevés népének egyike, amely ősidők óta folyamatosan saját írással, a székely rovásírással rendelkezik.
A székelység önálló és kiforrott jogrenddel rendelkezik, amely a sajátos örkösödési jogtól, a közösségek életét szabályozó jogon keresztül a saját alkotmányig, a Székely Constitutio-ig terjed. Az Európa egyik első számú jogállamának nevezhető Magyar Királyságon belül is, a székelység teljesen önálló, saját jogrend szerint élt, amely az állam jogrendjéhez a Comes Siculorum, a Székelyek grófjának jogintézményén keresztül kapcsolódott.
Az 1509-ben Székelyudvarhelyen elfogadott Székely Constitutio a világot két évszázaddal megelőzve, először foglalta törvénybe a személy sérthetetlenségét, mely szerint székely embert, hatályos bírói ítélet híján tilos fogva tartani. Ugyancsak szentesítette Székelyföld területén a szabad kereskedelmet. A székelyek lakta területet, a Székelyföldet jelentős jogkörökkel rendelkező székekre bontotta. A székelyek székek szerinti területi-jogi szerveződését a XXI. századi, integrálódó Európa a székiség, azaz a szubszidiaritás elvében élteti tovább.
A székely nép ősnép. Különböző dokumentumaiban a székelység ezredéve szkítának nevezi magát. A szkítákat az ókori görögök is ősnépnek nevezték. A székelység ősiségét elismerte és méltányolta a legújabb kori európai magyar államot megalapító Árpád-ház dinasztia is, amely minden székely embert születésénél fogva nemesnek nyilvánított, a Magyar Királyság egész területén.
A székelység ősidők óta saját maga által folyamatosan és máig többségben lakott területtel rendelkezik. A Székelyföld örök! konferencián több dolgozat egybecsengően vettette fel és bizonyította, hogy a székelység 8000 éve folyamatosan él saját területén, a Kárpát-medencében. A közelmúlt évtizedeiben lezajlott erőszakos román kolonizációs kísérletek ellenére a Székelyföldön, – egy Szlovénia nagyságát megközelítő területen – közel egymillió székely él, 86%-os többségben.
A székelység szabad emberek közössége, amely bizonyítottan képes volt önmagát megszervezni, saját életét önkormányzattal működtetni. Az isteni teremtés szándékával egybecsengően cselekszik a székelység, amikor népként fogalmazza meg magát, és amikor megfogalmazza önrendelkezési igényét.
Amint azt az Egyesült Nemzetek Szervezetének több elfogadott dokumentuma is kinyilvántja, a népeket elvitathatatlanul megilleti az önrendelkezési jog.
A székely népnek, mint nemzetközi jogalanynak joga van saját nemzetközi státusát, népfogalmát önállóan definiálni, s ehhez kapcsolódó jogképességét kinyilvánítani.

MVSZ Sajtószolgálat

7129/110131

19. Dr. Kollár Lajos – büntetőjogász, a Kárpáti Harsona főszerkesztő-helyettese, Magyarország
20. Giczei Csongor – jogászhallgató, Budapest
21. Pál Béla – Budakalász, Magyarország
22. Sántha Éva – Sepsiszentgyörgy, Háromszék
23. Pál Zoltán Csaba – elszármazott csomafalvi
24. Jeney Botond
25. Horváth István – Budapest, Magyarország
26. Csarnai Márk – történelem szakos egyetemi hallgató, Magyarország
27. Des Echerolles-Kruspér Gilbert és Pintér Istvánné – Tapolca, Magyarország
28. Szász Gábor – Vargyas, Bardoc-Miklósvárszék
29. Prof. Dr. Dr. József Tóth DVM, PhD, Dsc – tudományos igazgató, állatklinika, Gescher-Hochmoor, Németország
30. Macsotai Attila – Nagy-Britannia
31. Dittrich Gábor – polgármester, Somlóvecse Község Önkormányzata, Magyarország
32. Tóth Imre – JOBBIK Hajdúnánási szervezetének elnöke, Magyarország
33. Péter Csaba – ügyfélszolgálati szakelőadó, Budapest, Magyarország
34. Bencsik László – újságíró, Budapest, Magyarország
35. Kacsó Márton – Hajdúböszörmény
36. Dr. Csiby Károly – egyetemi tanár, Hargitafürdő
37. Nagy Mihály – Mezőtúr, Magyarország
38. Nagy Mihályné – Mezőtúr, Magyarország
39. Ifj. Nagy Mihály – Mezőtúr, Magyarország
40. Nagy Csaba – Mezőtúr, Magyarország
41. Nagy Dávid – Mezőtúr, Magyarország
42. Bánfalvi Kata – Kunszentmárton, Magyarország
43. Dr. Czimbalmos Róbert – kutató, Gyergyószentmiklós-Karcag, Székelyföld-Magyarország
44. Kertész Ágnes
45. Pálházi Zsolt
46. Nagy István – Záhony, Magyarország
47. Matolcsi Tamás – egyetemi docens
48. Petrovszki György
49. Bogdán Barna – egy távolba szakadt
50. Káposztás Antal Imre – Budapest, Magyarország
51. Pogácsás László – önkormányzati képviselő, JOBBIK Tolcsva, Magyarország
52. Sziebert János
53. Nagy Csaba – Zalaegerszeg, Magyarország
54. Gyergyák Csaba – egy teljesen hétköznapi mezei köműves, Nagykanizsa, Magyarország
55. Kalmár János
56. Bereczki József – Veresegyház, Magyarország
57. Gadányi Viktor – Kecskemét, Magyarország
58. Dr. Győrffy Balázs
59. Magdó Nándor – Csíkszereda, Székelyföld – Pécs, Magyarország
60. Rácz Judit
61. Dr. Sebestyén István – Zürich, Svájc
62. Pintér Zoltán – Nemesvámos, Csonkaország
63. Dima Sándor
64. Dr. Lakatos Ferenc – Losonc, Felvidék