Valóságshow-t játszanak a 8–9 éves gyerekek. Ezt minap vettem észre, amikor hazafelé megálltam a lépcsőházban, megnézni az érkezett számlákat.
Arra lettem figyelmes, hogy néhány kisgyerek felosztotta a lépcsőház első és hátsó bejáratát, kijelölték, hogy melyik ajtó nyílik az utcára és melyik a „villába”. A továbbiakban az esti főműsoridőben sugárzott valóságshow hőseinek magatartását vették föl és játszotta el ki-ki a számára kijelölt szerepet. Meg kell, hogy mondjam, valósághűen adták vissza a minősíthetetlen hangnemben és minősíthetetlen szavakkal elhangzott párbeszédeket, játszották el a különböző jeleneteket. Felvették a szereplők attitűdjét, beleélték magukat a helyzetbe, és látni lehetett, hogy véresen komoly játék folyik, melynek fődíja a tömbház előtt álló egyik autó, valamint egy utazás a szomszédos játszótérre, wellness-kirándulás gyanánt.
Azt gondolom, nem az a baj, hogy a gyerek a látottakat így reagálja le, eljátszva a közvetített és általa látott műsort, hanem az, amit pár éve dr. Csernus fogalmazott meg. Véleménye szerint a gond az, amikor 9–10 éves kislányok pandorák akarnak lenni, és elkezdődik bennük a magatartászavar, és negatív mintát állítanak maguk elé.
Felmerül bennem a kérdés, hogy egy bizonyos életkorból fakadóan egy befogadó, képlékeny személyiség számára milyen következményekkel járhat, ha Misi mókus és a magyar népmesék helyett a mai showműsorokból nyer erkölcsi útmutatást? Szomorú, hogy tíz gyerekből kilenc nem az állatvilág életét vagy történelmi nagyjaink példamutató tetteit követi nyomon a televízióban (igen, ilyen műsorok is vannak), hanem a kereskedelmi szennycsatornák által nyomott, „celeb” becenevet viselő senkiháziak mindennapjaira kíváncsiak. Ebben persze nagy szerepe és felelőssége van a médiának is, de még nagyobb a szülőknek. Merem remélni, hogy kis városomban mégiscsak nagyobb azon családoknak az aránya, ahol nem celebkultusz él, akik nem a luxusbörtönnézők, és szerkesztők által generált műbalhékra kíváncsiak, hanem megtalálják a szép meséket, gyerekdalokat, és a valóságshow-t számukra egy-egy dokumentumfilm jelenti. Én mindenesetre nem akarom, hogy kislányom Pandorává váljék.