Szentgyörgyi László
2014. szeptember 12., 12:102014. szeptember 12., 12:10
Az igazán jelentős, a történelem folyását meghatározó eseményeknek többnyire két vonulata van: a nyilvános, illetve a titkos. Az előbbiről beszámol a média, megírják a történelemkönyvek, az utóbbiak a színfalak mögött zajlanak, s csak igen kivételes esetekben derül fény rájuk.
A zsurnaliszta olykor hajlamos azt hinni, hogy világraszóló, de legrosszabb esetben falrengető események szemtanúja, sőt hiteles krónikása. Arról rendre megfeledkezik, hogy legyen bármennyire is jól tájékozott, az események valódi mozgatórugóiról többnyire halvány gőze sincs, azok szinte mindig a háttérben, titokban maradnak. Hiába na, nem a farok csóválja a kutyát. Még akkor sem, ha azt az újdondászok oly nagyon szeretnék. No meg, ismerjük be, nem is annyira tájékozott az újságíró, ahogyan azt magáról állítja, hiszi. A valóban fontos eseményeket gyakran fel sem ismeri, vagy mert olyan tökéletesen álcázták, vagy mert azok megértése meghaladja képességeit. „Érdemes lenne a XX. század egyetlen hónapjának igazi történelmi eseménysorát összevetni azzal, ami ugyanakkor a sajtóban nyilvánosságra került. Kiderülne, hogy aznap, amikor Sztálin és Hitler között – közvetítők útján – az első kapcsolatfelvétel megtörtént, a világsajtó első oldalán, esetleg egy királynői alsónemű lengett...” – írja Bodor Pál A kíváncsiság mestersége című könyvében.
Az elmondottakból kiindulva, javaslom, játsszunk el a cseppet sem valószínűtlen gondolattal, hogy a huszonöt évvel ezelőtti romániai rendszerváltásnak, a nyilvánosságnak szánt, vagy kiszivárgott események mellett, megvoltak a titkolt történései is. Ezek egyike lehetett volna az, ami a magyar kérdést illeti.
Tudjuk, a mindenkori román hatalom legfőbb célja: a nemzetiségi, főleg a magyar kérdés végleges megoldása. Az pedig akkor tekinthető végérvényesen megoldottnak, ha már nincs magyar kisebbség Romániában. Ez pofonegyszerű.
Addig is, a román nemzetstratégiát kidolgozó titkos és kevésbé titkos boszorkánykonyhán feltételezhetően a következő forgatókönyv szerint képzelték el a megoldást. Mivel a 89-ben megbukott rendszer egyetlen hatékonyan működő szervezeteként a Securitate – magyar nemzetiségű dolgozói révén – kis magyar társadalmunk minden szegmensébe beépült, ezért az újrafazonírozott hírszerzőszolgálat urai úgy döntöttek, nem hagyják kárba veszni a kiépített hálózatokat, tovább foglalkoztatják a beépített embereiket.
Már megalakulása pillanatától ellenőrzésük alá vonták az egyetlennek szánt romániai magyar politikai szervezetet. Feltételezhetően úgy gondolkodtak, hogy az RMDSZ lemond a legfontosabb jogkövetelésekről – úgymint autonómia, magyar tannyelvű állami tudományegyetem, a vásárhelyi orvosi egyetem magyar tagozta, stb. –, cserében viszont szükség esetén sajátos eszközeikkel átsegítik az ötszázalékos parlamenti küszöbön, ha lehet, kormányzati szerepet is osztanak rájuk, de ami a legfontosabb, a megbízhatóbbakat, azokat, akik tisztátalan üzelmeik nyomán már zsarolhatók, bevonják a legzsírosabb üzletekbe.
Igy történt? Nem tudhatjuk. De meggyőződésem, idő múltával fény derülhet erre is, mint annyi másra...
Kocsis Károly
A baj akkor kezdődik, amikor valaki önként, amolyan hályogkovács-módra közszereplést vállal, és a közösségi oldalán (hol máshol?) kiütköző stílusából az anyanyelve iránti ijesztő igénytelenség köszön vissza.
Szüszer Róbert
Miért nincs tej és kifli a Hargita megyei iskolákban? Mert kormány, mert kiírás, mert tavalyi program, APIA és elszámolás, mert na. Mi nem világos?
Kozán István
Hiába adta el bombasztikus sikerként Hargita Megye Tanácsának sajtószolgálata a megyei önkormányzat 2024-es büdzséjét, nagy a gyanúnk, hogy a múlt héten elfogadott költségvetés fogja a legnagyobb fejfájást okozni Hargita megyének.
Kozán István
Jottányit sem csorbult volna Csíkszereda jelenlegi városvezetésének érdeme attól, ha Korodi Attila polgármester megemlíti elődjének, Ráduly Róbert Kálmánnak a nevét a hídavatón.
Kozán István
Csak idő kérdése, hogy mikor következik be egy katasztrofális közlekedési baleset a „tarzani” gyorshajtók miatt. Lengyel rendszámú autókkal közlekedőkről van szó, akik lakott területen évek óta olyan tempóban róják a kilométereket, aminek sosem jó a vége.
Kozán István
Oly sok megaláztatás és arculcsapás után szombaton délelőtt, ha csak egy kis időre is, de végre nem másodrendű állampolgároknak érezhettük magunkat itthon, Romániában – a csendőrségnek hála.
Kozán István
Éles vita alakult ki a közösségi térben azzal kapcsolatban, hogy a Máltai Szeretetszolgálat kinek is építette a csíksomlyói foglalkoztatóközpontot. Szerintünk a somlyói roma közösségnek – ami teljesen rendben van.
szóljon hozzá!