Miért kell mindent kétszer kérdezni? Miért kell mindent kétszer kérdezni?

Szerdán Kerekes Károly képviselő újabb interpellációval fordult a miniszterelnökhöz. Egy kicsit pontosabban: ezúttal a miniszterelnökhöz. Merthogy korábban az oktatásügyi, ifjúsági, sport (usw) miniszterhez fordult. Betartva a házszabály rögzítette hierarchiáját, azt kereste meg, aki az ügyben a legilletékesebb. Na, annyival maradt. Kapott ugyanis erre az interizére egy olyan választ, amelyben sokat beszéltek, de nem mondtak semmit. Az égvilágon semmit, másfél oldalon keresztül. Bizonyára emlékeznek még a tárgyra. Arról van szó, hogy március 24-én a marosvásárhelyi Papiu Főgimnáziumban a Vatra Românească és az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) szervezetek, meg még egynéhány többé-kevésbé kulturális egyesület közgyűlést tartott, ahol egy új – naná, hogy ultrajobboldali és ultranacionalista – párt megalakításáért lobbiztak. A dolog rendben is lett volna (már amennyire ez a dolog rendnek számít, na de hát nálunk, ugyebár...), ha nem egy oktatási intézményt használtak volna ilyen célokra. De hát azt használták, annak a dísztermét! Ezt pedig a törvény tiltja.

Nos, ezt kifogásolta Kerekes képviselő, s megkérdezte a minisztert: hogyan értékeli az iskolában lefolytatott tevékenységet, amelyen részt vett az iskola igazgatója, aki még az elnökségben is helyet foglalt?; ha elfogadja, hogy politikai jellegű tevékenység volt, milyen intézkedést szándékszik foganatosítani az iskola vezetősége ellen?; ha nem tekinti politikai tevékenységnek, ez azt jelenti-e, hogy a jövőben szabadon lehet ilyen rendezvényeket tartani Románia iskoláiban? Mire a miniszeter: Az esemény ideje alatt a résztvevők nem alakították meg a képviselő által jelzett politikai alakulatot. Az Új Jobboldal Egyesület néhány tagjának jelenléte az eseményen nem változtatta meg a rendezvény kulturális jellegét, nem hangzottak el a roma vagy magyar közösség elleni uszító jellegű felhívások. Nahát. Ezért kellett újólag a kormányfőhöz fordulni. Most már válaszoljon ő a kérdésekre.
Én eddig azt hittem, nem lehet egy miniszter annyira hülye, hogy ne értsen meg egy egyszerű kérdést. Amire igennel, vagy nemmel lehet – és kell – válaszolni. Hogy tiltja-e a törvény az iskolában való politikai tevékenységet. Én megmondom – igen. Tiltja. S akkor? Akkor mégis lehet? Mármint a miniszter...

Tán csak nem arra gondolt a tárcavezető, hogy azon a gyűlésen a Vatra Românească és az Új Jobboldal Ion Creangă 1875-ben írt A kecske és a három gidó című meséjét elemezte?! Ámbár, ha a mesebeli farkas, ugyebár, az magyar, mondjuk Bolyai-farkas, akkor bizony-bizony valószínű, hogy erről folyt a vita. Igaz ugyan, hogy a helyi és központi román nyelvű lapok egy egészen más farkasról beszélnek, de hát ki tudja...

Komment