Ha egy problémát nem tudsz megoldani, hozzál létre egy bizottságot – szól a Murphy-törvény. Önkéntelenül is ez jutott eszembe annak kapcsán, hogy a garantáltan még csupán néhány hónapig hivatalban lévő Cioloș-kormány stratégiát állított össze a romániai korrupció megfékezésére.

A dokumentum, persze, szükségszerű: a román társadalom legnagyobb rákfenéjétől való megszabadulás bármilyen román kormány elemi érdeke kell legyen. A stratégia keddi bemutatásán a felszólaló miniszterek már kissé színpadiasan hangoztatták, hogy a korrupció öl. Épp a Colectiv-tragédia óta tudja ezt az egész ország, aminek következtében hatalomra került ez a kormány, s amelynek ténykedése alatt megdöbbentőbbnél megdöbbentőbb állapotokra derült fény leginkább az egészségügyben – ahol a leginkább kiszolgáltatottabb a polgár, s ahol az élete a leginkább veszélyben van.

Bizonyos szempontból a korrupció elleni harcban az tud a leghatásosabban segíteni, ha kimondatnak s megértésre találnak az igazságok. Ez a kormány most megpróbál rámutatni arra, hogy miért káros az egészségügynek a paraszolvencia jelensége: azzal, hogy a betegek borítékokkal tömködik az orvosok zsebét a jobb egészségügyi szolgáltatásban reménykedve, valójában éppen az ellenkező hatást érik el. Sokan már eleve el sem jutnak orvoshoz, mert nincs lehetőségük a borítékot megtölteni, de akik el is jutnak, éppen a borítékolás miatt egy sánta, sokszor béna, hatékonyságát vesztett rendszerbe helyezik bizalmukat. Lehet, hogy emiatt nem kerülnek a legjobb kezekbe, lehet, hogy ezért nincsenek a legoptimálisabban kihasználva a rendelkezésre álló erőforrások: az egészségügyben tapasztalható kiskorrupció káros hatásait hosszan sorolta Vlad Voiculescu jelenlegi egészségügyi miniszter. A korrupció gyengíti a társadalmat, gyengíti az államot, s egy gyenge állam nem épít kórházakat, nem biztosít gyógyszereket, elfogadható kórházi állapotokat a betegek és az orvosok számára, nem védi meg a pácienseket az orvosok visszaéléseitől, mondta.

Mind súlyos igazságok ezek. Csak az a kérdés, hogy megértésre találnak-e igazán, elég-e ennyi a túl széles körben elterjedt mentalitás megváltoztatásához.

Dacian Cioloș technokratának nevezett kormánya ugyanis mindössze az őszi parlamenti választásokig tevékenykedik. A rendelkezésükre álló rövid idő arra elég lehetett ugyan, hogy megfogalmazzanak, s megpróbáljanak életbe léptetni egy korripcióellenes stratégiát. Egy ilyen hosszú távra gondolt intézkedés azonban csak akkor tud hatékony lenni, ha van, aki kellő szigorral be is tartatja.

Márpedig jelenleg az ősszel esedékes parlamenti választásokon az a párt áll nyerésre, amelyet egy elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen elítélt politikus vezet. Sok jóval nem kecsegtet ez a stratégia életképessége szempontjából.

A Cioloș-kormány utolsó hónapjaiban szükséges és szimpatikus PR-intézkedésekkel próbál még tenni, amit lehet. De irányvonaluk követőit hiába keresi majd a korrupciótól megundorodott választópolgár a szavazólapokon.