– Hogyan és milyen körülmények között lett kézilabdaedző?

– Családunkban komoly hagyományai vannak a kézilabdának, édesapám, Bakó Lajos hosszú évekig elismert játékos volt. Játékos pályafutása után edzeni kezdett, és a mai napig utánpótlás korú fiatalokkal is foglalkozik Székelyudvarhelyen. Például az ő nevéhez fűződik az első – és ha jól tudom, fiúknál az egyetlen – román bajnoki cím is udvarhelyi színekben. Így egyértelmű, hogy számomra honnan indult a kézilabda iránti vonzalom. 2002-ben kerültem Magyarországra, Orosházára, ahol a játék mellett elkezdtem az edzősködést is 14–18 éves korú utánpótlás csapatokkal. Nagyon tetszett a dolog, és eléggé sikeresek is voltunk, így komolyabban kezdtem foglalkozni az edzősködéssel, 2004-ben felhagytam a játékkal, és azóta csak ezt csinálom.

– Milyen fokozatú edzői végzettsége van?

– Szakedzői képesítésem van, ami a legmagasabb fokozat, amit el lehet érni, e felett a mesteri fokozat van, melyet a nemzetközi szövetség az elért eredmények alapján ítél meg.

– Miként került Debrecenbe a női csapathoz?

– Orosházáról 2006-ban elszerződtem Békésre, ahol a helyi felnőtt férfi NB1-es csapat vezetőedzője lettem, 25 évesen a mindenkori legfiatalabb NB1-es edző voltam. Itt két év után a csapat anyagi problémák miatt megszűnt, nekem pedig döntenem kellett, hogyan tovább. Ekkor keresett meg a debreceni női csapat akkori vezetője, és megkérdezte, mit szólnék egy ilyen lehetőséghez. Pár nap tárgyalás után megegyeztünk.

– Kik voltak azok a játékosok, akik Udvarhelyről kerültek ki, és kik voltak csapatában?

– Udvarhelyen mindig is komoly kézilabdaélet volt, ezért szerencsére sok jó játékos nevelkedett itt, ezzel együtt nagyon sokan kerültek külföldre, ezen belül Magyarországra. Nehéz lenne mindenkit megemlíteni, de Debrecenben együtt dolgozhattam Bogdanovics Orbán Annamáriával.

– Mik voltak Debrecen elhagyásának okai?

– Debrecenben nagyon szép és sikeres időszakot töltöttem. Magyar és nemzetközi szinten is neves, ismert együttesről volt szó, óriási elvárásokkal, ahol már nagyon vágytak a sikerre, hiszen 14 éve nem nyert egyetlen érmet sem az együttes. Teljesen új csapatot kellett építenem, hiszen azon a nyáron 12 játékos távozott és 10 új játékos érkezett. Ebben az évben rögtön két éremmel zártunk, bronz a bajnokságban, ezüst a Magyar Kupában. A második évben ismét sok változás volt, nyolc új játékost igazoltunk, új tulajdonosa lett a klubnak, aztán februárban a második helyet nem érezte megfelelőnek a vezetőség, és elváltak útjaink.

– Miért épp a Csurgói KK-t választotta?

– Debrecenből való távozásomkor volt néhány ajánlatom, de mindenképpen szerettem volna férfi csapathoz kerülni. A csurgói együttes tulajdonosa, dr. Varga János olyan elképzeléseket vázolt, melyek megegyeznek az enyéimmel, ezért, utólag is mondva, jól döntöttem.

– Kikkel alakította ki együttesét?

– A csapatot a szakmai stáb állítja össze, természetesen a vezetők beleegyezésével, hiszen az anyagiakról ők döntenek.

– Lesznek új igazolások?

– Amikor ideszerződtem, hároméves ciklusban gondolkodtunk, melynek vége a bajnoki döntő kell legyen. Nyáron az első szezon után felmértük, hogy mely posztokon kell erősítenünk céljaink elérése érdekében, hiszen idén érmet kell nyernünk. Igazolásaink nagyon jók, kiválóan erősítettünk. Ebben a szezonban biztosan nem változik a keret.

– Mit szeretne még elérni a pályán belül és kívül, a civil életben?

– Lassan tíz éve edzősködöm, mely tíz év nagyon szép volt, számtalan sikerrel. Még mindig elmondhatom magamról, hogy 31 évesen a legfiatalabb edzők közé tartozom, és öt felnőtt NB1-es szezon van mögöttem. Szeretnék sokat tanulni és fejlődni ebben a szakmában. Célom a legerősebb bajnokságokban kipróbálni magam, egyszer talán válogatott edző lenni. Van egy gyönyörű kislányom és feleségem, akikkel márciusra várjuk a kistestvért, ennél többet nem akarhatok, csak egészséget családomnak.

– Csurgói csapata ebben az idényben dobogós lesz?

– Igen!

Bartha János