Băsescu: autonóm régióról szó sem lehet

Jean Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa és Mihai Colceriu Dandu, Gyergyóvasláb község polgármestere köszöntötte elsőként a tizenegyedik alkalommal sorra került nyári egyetemen először részt vevő államelnököt, akitől a megjelent, Romániával szomszédos országokból érkezett küldöttségek „a kisebbségben élő románok egyre hangsúlyosabb problémáinak megoldását” várják. A felszólalások sorát a szerbiai Timok-völgyében élő románok helyzetét bemutató Boian Alexandrovici atya nyitotta, aki „a románokra és vláhokra osztott nép mindennapos nehézségeit” taglalta, azt kérve Băsescutól, hogy anyagilag is támogatva segítse „a kisebbség öntudatának valláson keresztüli megőrzését”. A Szerbiai Románok Közösségének képviselői is „nagyobb odafigyelést, több pénzt remélnek Romániától, máskülönben a szervezet tagjai mindannyian fel fognak mondani”.

Az Ukrajnából érkezett küldöttség szintén arra panaszkodott, hogy „húsz éve hiába kérik Románia vezetőit, hogy járuljanak hozzá a kulturális intézmények, iskolák fejlesztéséhez”, ami hiányában „az egyre nagyobb teret hódító ultranacionalista ukrán politikai alakulatok egyszerűen szét fogják morzsolni a románokat”. A Bulgáriában élő románokat is egyetlen cél vezérli: hogy megállítsák az asszimilációt, még olyan körülmények között is, amikor a  kisebbséget a spirituális és kulturális megsemmisülés fenyegeti – hangsúlyozták az előadók. A bolgár delegáció tagjai hozzátették, „ha Bulgáriában csak feleannyi joguk lenne az ott élő románoknak, mint itt a Kovászna és Hargita megyei magyaroknak, akiket megbecsülnek és értékelnek, akkor minden rendben lenne”.

Pozitív tapasztalatokról számolt be Gabriela Elekes, a Budapesti Román Ortodox Nők Egyesületének elnöke. Elmondta, Magyarországon huszonkét ortodox egyházközség működik, ráadásul a Romániától érkező támogatás is számottevő. Szerinte „a román kultúrának még Budapesten is évszázados tradíciója van, amit minél több hagyományőrző tevékenységgel még jobban ki kell terjeszteni”.

Az államelnök beszéde előtti utolsó felszólalásban Ioan Lăcătuşu, a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fórumának alelnöke „súlyos problémaként” tárta a hallgatóság elé, hogy a többségben magyarok lakta megyék „sok településén annyira eltörpül a románok részaránya, hogy lehetetlenné válik öntudatuk megőrzése, és beolvasztódnak a többségbe”. Az alelnök végezetül felháborodottságának adott hangot, hogy „míg a románok nem hisztiznek és nem szaladnak az utcára, addig a magyarországi elöljárók szítják a tüzet, és túl gyakori felbukkanásuk során következmények nélkül tesznek olyan kijelentéseket, amelyek a románság számára rendkívül sértők”.

Băsescu: a magyarok elérték tűrőképességünk határát

Románia elnöke a külföldi képviselőknek, egybegyűlteknek mindenekelőtt azt javasolta, hogy „tegyék ezt a nyári egyetemet a korrektségen és őszinteségen, és ne a mellébeszélésen, sarkításokon keresztül termékennyé”. Băsescu elsőként Ioan Lăcătuşuhoz szólt, feltéve neki a kérdést, hogy „ha annyira zavarta Orbán Viktor miniszterelnök jelenléte, miért itt panaszkodik, és miért nem fütyülte ki a tusnádfürdői előadását”. A határvidékeken élő román szervezetek képviselőivel szemben is kemény kritikát fogalmazott meg: mint mondta, hiányzik a tisztesség és az együttműködési hajlam a kisebbségben élő román szervezetekből, amelyeket „a széthúzás, egymással szembeni gyanakvás jellemez, és mindaddig, amíg ez a helyzet áll fenn, a román állam nem fog pénzbeli segítséget nyújtani”.

A romániai magyar kisebbség „régióátszervezéssel szemben tanúsított ellenállásával kapcsolatban” úgy fogalmazott, hogy kizárt az etnikai alapú területi felosztás. „Autonóm régióról szó sem lehet. Románia egységes nemzetállam, amelyben nem lehet valaki még önállóbb, mint maga az ország” – közölte. Băsescu kiemelte, „az ország nagyon jó törvényekkel rendelkezik a kisebbségek védelméért, de egyesek azt hiszik, hogy ezen szabályozások határait önkényesen kitolhatják”. „Idén az erdélyi magyarok elérték tűrőképességünk határára, sőt: amit tettek, az már túl sok” – nyilatkozta.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének tusnádfürdői kijelentésére kitérve úgy vélekedett, hogy „nem érdemli meg a román állampolgárságot az, aki védhatalmi státust kér Erdély fölött”. Kijelentette, Romániának nincsenek ilyen tervei sem a Timok-völgyében, sem Ukrajnában, még Magyarországon sem, „de így is igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a román kisebbségek jogait a környező államokban is ugyanúgy elismerjék, ahogyan mi is tesszük az itt élő magyarokéval”.

Budapest egy egész régiót érintő instabilitás gócpontja – jelentette ki az államfő. Elmondta, Romániában egyetlen alkotmányos küszöböt sem lehet átlépni, és az idei volt az utolsó év, amikor magyarországi politikusok ilyen nyugodtan „szíthatták a tüzet” Hargita és Kovászna megyékben. „Jelenleg Magyarország a Kárpát-medencében élő magyar kisebbségeket érintő intézkedések miatt egy olyan feszültséget keltő gócpont lett, amely kezd komoly nehézségeket szülni – de Románia vezető szerepet fog betölteni Budapest pontra tételében” – jelentette ki.

Végezetül Băsescu a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor Orbán – Tőkés fórumán elhangzottakra úgy reagált, hogy „amennyiben még egyszer olyan dolgok történnek, mint az idén, gondoskodni fogunk róla, hogy Románia területén többet ne tudják azt a tábort megszervezni”.