Brüsszelben a kolozsvári reptér által a Wizz Airnek fizetett marketingdíj, valamint a Marosvásárhelyen fizetendő alacsony reptérhasználati díj és az önkormányzatok által a reptereknek nyújtott támogatások ébresztettek gyanút.

A kolozsvári reptér Románia második legforgalmasabb repülőtere, tavaly csaknem 1,2 millió utas fordult meg itt, és teljes mértékben a Kolozs megyei tanács tulajdonában áll. A bizottság bejelentést kapott, miszerint a repülőtér tiltott állami támogatást adott a Wizz Airnek, s közfinanszírozás formájában maga is állami támogatást kap a megyei tanácstól.

Brüsszel a repülőtérnek a légitársasággal 2007 és 2010 között kötött olyan megállapodásait vizsgálja, amelyek azt rögzítik, hogy díjazás ellenében a Wizz Air reklámozza a megyét, bizonyos, attól is függő feltételek mellett, hogy a légitársaság mekkora forgalmat bonyolít Kolozsváron. A megállapodás a Wizz Airnek nyújtott földi szolgáltatásokat is szabályozza.

Brüsszel úgy véli, hogy ezáltal a Wizz Air indokolatlan előnyhöz jutott versenytársaihoz képest, a saját pénzét kockáztató magánvállalkozó pedig ilyen körülmények között nem lett volna hajlandó ilyen megállapodást kötni.

A kolozsvári repülőtérnek nyújtott finanszírozással kapcsolatban a bizottság azt fogja megvizsgálni, hogy a 2010 és 2014 között a létesítménynek folyósított közpénzek biztosítottak-e indokolatlan gazdasági előnyt a repülőtérnek. A bizottság szerint a repülőtér állami finanszírozása csak akkor megengedett, ha valóban hozzájárul Erdély megközelíthetőségéhez és az ott élők közlekedésének elősegítéséhez. Külön kiemeli a bizottság, hogy a marosvásárhelyi repülőtér alig több mint 100 kilométerre van, ami mintegy másfél órás autózást jelent.

A szintén kizárólagos megyei tulajdonban lévő marosvásárhelyi repülőtér esetében Brüsszel azt kifogásolja, hogy a reptér használati díj – melynek első számú haszonélvezője a Wizz Air – „abnormálisan” alacsony, és minél nagyobb forgalmat bonyolít egy cég, annál nagyobb kedvezmény kap. A repülőtéren tavaly 350 ezer utas fordult meg. Brüsszel pedig úgy véli, hogy az itt működő légitársaságok az alacsony díjak révén indokolatlan gazdasági előnyhöz jutottak versenytársaikkal szemben.

A reptér állami finanszírozásával kapcsolatban Brüsszel ugyanazt fogja vizsgálni, mint Kolozsvár esetében, illetve hogy szükséges-e közpénzt fordítani két, egymástól száz kilométerre lévő repülőtérre, valamint hogy az állam több adólejt költött-e a repülőtérre a szükségesnél.

Brüsszel a gazdasági tevékenységet végző cégekbe való állami beruházásokat akkor tekinti állami támogatásnak, ha magánbefektető kizárólag üzleti, megtérülési, gazdasági szempontok alapján azonos feltételekkel nem fektetett volna pénzt az adott vállalatba. Brüsszel szerint teljesen legitim, hogy köztulajdonban lévő regionális repülőterek kedvezményekkel csábítsák magukhoz a légitársaságokat, de nem léphetik át azt a határt, amelybe egy profitorientált repülőtér-üzemeltető vállalkozás már nem egyezne bele.

Az infrastruktúra vagyis a repülőtér-építés támogatása terén az uniós szabályok deklarált célja annak elkerülése, hogy közpénzből olyan repülőterek épüljenek, amelyek egy adott földrajzi területen túlkínálatot teremtenek, és így a többszörös kapacitás miatt nem jövedelmező repülőterek jöjjenek létre.