Többek között ezt a – portálunknak is eljuttatott – álláspontot fejtette ki a román közigazgatási és fejlesztési minisztérium az autonómiastatútumok ügyében az Európa Tanács (ET) illetékes szervének küldött válaszában.

A román kormány véleményét az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusának állandó bizottsága kérte ki az ügyben, a testület július 3-án Chişinăuban összeült monitoring bizottsága ugyanis megvitatni készült a székelyföldi önkormányzati határozatok kérdését.

Barót is az autonómia pártján áll

Barót önkormányzata is megszavazta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiahatározatát. Az erdővidéki városban mindhárom magyar párt önkormányzati képviselői támogatták szavazatukkal a tervezetet. Az SZNT dokumentumát a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosai terjesztették elő, Szilágyi Sándor önkormányzati képviselő felszólalásában pártpolitika felettinek nevezte a kérdést, olyan tettnek mely a nemzeti kisebbségek védelmét szolgálja, és amely megakadályozhatja az erőszakos beolvasztást. Szilágyi Zoltán, az RMDSZ-frakció tagja rámutatott, talán nem épp törvényszerű a kezdeményezés, de akárcsak négy évvel ezelőtt az autonómia-népszavazást, ezt a tervezetet is támogatják. A dokumentum értelmében a helyi tanácsok kifejezésre juttatják azon igényüket, hogy a többi 152 székelyföldi önkormányzattal közösen egyetlen, önálló közigazgatási régióba akarnak tartozni.

A Krónika még a moldovai fővárosban rendezett ülés előtt faggatta a bukaresti tárcát az ET-nek küldött állásfoglalásáról, amelyet húsz nap elteltével kaptunk meg írásban a Liviu Dragnea vezette minisztériumtól.

A minisztérium a Brassó, Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok azonos tartalmú határozatait vizsgálta, amelyekben a képviselőtestületek kinyilvánítják az autonómia iránti igényüket és azt, hogy egyetlen, különálló közigazgatási egységhez akarnak tartozni.

A Románia által ratifikált egyezmények és az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése dokumentumainak elemzése nyomán a minisztérium azt a következtetést vonta le, hogy a székelyföldi települések kezdeményezése ellentétes a román alaptörvény előírásaival és meghaladja a helyi önkormányzatok törvény biztosította hatásköreit, mivel „a képviselő-testületek nem dönthetnek az ország területi-közigazgatási átszervezéséről”.

Liviu Dragnea tárcája szerint alkotmányos előírásai és törvényei révén Románia tiszteletben tartja és támogatja a nemzeti kisebbségek jogait, összhangban a nemzetközi jogszabályokkal és szabályozással.

„A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek védelmét célzó román rendszert széles körben elismerik az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménye és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartája alapján létrehozott szervezetei. Az ENSZ, az EBESZ és az ET releváns dokumentumai, különösen a kisebbségi keretegyezmény alapján meghatározott nemzetközi jogi szabályozások nem írnak elő semmiféle kötelezettséget arra, hogy autonómiát vagy kollektív jogot kellene biztosítani a kisebbségeknek. Ennek megfelelően bármilyen ilyen irányú kérést nem lehet alátámasztani nemzetközi szabvánnyal” – szögezi le a szerkesztőségünkhöz eljuttatott állásfoglalás.

A közigazgatási és fejlesztési minisztérium közölte, Románia határozottan elutasított minden olyan érvelést, amely azzal az indokkal formált igényt az etnikai alapú területi autonómiára, hogy a román állam nem tartja tiszteletben a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait. A tárca végezetül – vélhetően a Székelyföld néven létrehozandó autonóm entitásra vonatkozó igényre reagálva – leszögezi: Románia alkotmánya csak a községeket, városokat, municípiumokat és a megyéket ismeri el közigazgatási egységként.

Különben a minisztérium közleményéből kiderül, hogy a hivatalos választ június 12-én küldték el az ET Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusához, vagyis amikor az RMDSZ már több mint egy hónapja kormányon volt.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) felhívására a 153 székely önkormányzat közül az elmúlt hetekben 15 fogadott el határozatot, amelyben kifejezte az autonómia iránti igényét. Miközben a prefektusok közigazgatási bíróságon támadták meg a döntéseket, a memorandumok eljutottak a román kormányhoz és parlamenthez, az Európa Tanácshoz, az Európai Unióhoz és az Egyesült Nemzetek Szervezetéhez.

Mint ismert, a román kormány az SZNT márciusi petíciójára június elején adott válaszában ugyancsak azt közölte, hogy semmi nem írja elő számára a székelyföldi területi autonómia biztosítását.

Megtámadta a Hargita megyei prefektus a határozatokat

A bíróságon támadta meg Adrian Jean Andrei Hargita megyei prefektus tíz helyi önkormányzatnak az autonómiahatározatát. Az Agerpres hírügynökség szerint a kormánymegbízott a csíkszeredai, székelyudvarhelyi, gyergyószentmiklósi, székelykeresztúri, kápolnásfalusi, gyergyócsomafalvi, székelyderzsi, gyergyóditrói és gyergyószárhegyi tanácsi döntések ügyében fordult az igazságszolgáltatáshoz, és a tervek szerint hasonlóan jár a jövőben a szentegyházi és gyergyóalfalusi önkormányzatok nemrég elfogadott határozatai esetében is.

Adrian Jean Andrei azzal indokolta lépését, hogy a helyi tanácsi döntések ellentmondanak Románia alkotmányának és más jogszabályoknak. Rámutatott, minden, az ország területi-adminisztratív átszervezésére vonatkozó döntést csak az alkotmány módosítása révén lehet meghozni. A prefektus úgy vélte, ezzel a határozatokat elfogadó helyi tanácsok tagjai is tisztában vannak, így „döntésükkel nem tettek mást, mint próbára tették a törvények betartásával megbízott intézmények figyelmét”.

Hozzátette, a jövőben is hasonlóan fog eljárni minden, az autonómia témájában hozott tanácsi határozattal. A kormánymegbízott ugyanakkor abbéli reményének is hangot adott, hogy a megye területén szervezendő nyári táborok résztvevői is betartják majd a törvényeket, különben, mint mondta, kénytelen lesz az illetékes állami hatóságokhoz fordulni.