Bulgária húzhatja vissza Romániát

A 2007-ben EU-taggá vált Románia és Bulgária igazságügyi reformintézkedéseiről és korrupcióellenes fellépésének eredményességéről az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézménye júliusban terjeszt majd elő átfogó jelentést. Most az elemző munka néhány előzetes megállapítását ismertették. Eszerint Románia jóval nagyobbat lépett előre a vizsgált területen, Bulgáriában viszont semmit nem javult az az ellenőrzési mechanizmus, amelynek révén ki lehetne szűrni a magas rangú tisztségviselők megmagyarázhatatlan eredetű meggazdagodását. Azt, hogy a két legfrissebb uniós tagország beléphessen a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezetbe, jelenleg Hollandia vétója akadályozza, pontosan az elégtelen korrupcióellenes fellépésre hivatkozva. Románia és Bulgária külön-külön nem engedhető be a schengeni övezetbe, mert a két ország közötti határon értelemszerűen nem építették ki azt a szigorú határellenőrzés rendszert, amire a schengeni övezet külső határai mentén szükség van. Együttes csatlakozásuk tehát akkor képzelhető el, ha valamennyi uniós tagország mindkettőjükkel szemben feladja elutasító magatartását.

Egyébként a szerdán nyilvánosságra hozott dokumentum szerint az EB továbbra is elégedetlen azzal, ahogy a román igazságszolgáltatás a nagykorrupciós ügyeket kezeli. Az ilyen esetekben meghozott ítéletekben ugyanis gyakran a minimális büntetési tételt szabják ki a vádlottakra, az esetek 60 százalékában pedig felfüggesztett ítélet születik. Elismerőn szól az uniós végrehajtó testület a Romániai Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) tevékenységéről, Brüsszel szerint az elmúlt évekhez hasonlóan továbbra is hatékony intézménynek bizonyult a nagykorrupciós ügyek felderítésében.

Komment