Dragnea: az autonómiakezdeményezés nem menne át a parlamenten

Fotó: Gecse Noémi

Nincs olyan „kockázat”, hogy a parlament elfogadná a Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó törvénytervezetet – szögezte le pénteken Liviu Dragnea a PSD vezetője, a képviselőház elnöke.

Hírösszefoglaló

2017. január 27., 21:102017. január 27., 21:10

2017. január 27., 21:142017. január 27., 21:14

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A politikust arra reagáltatták az újságírók, hogy előző nap a hivatalos közlönyben megjelent polgári kezdeményezésként a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómiatervezet. Dragnea rámutatott: a PSD és liberális koalíciós partnere „egy pillanatig sem fog tétovázni” a tervezet elutasításával, amelyet alkotmányellenesnek tartanak.

„Sajnálom, hogy léteznek ilyen kezdeményezések, mert ezek feszültséget szítanak a lakosság egy részében, és olyan lelkiállapotot idézhet elő, ami nem valami pozitív” – tette hozzá a PSD elnöke.

Az autonómia-statútumot a Gyergyószéki Székely Tanács próbálja most polgári kezdeményezésként a bukaresti parlament elé juttatni. Ennek előfeltételeként a kezdeményezők tavaly novemberben megküldték a tervezetet véleményezésre a – szakértőkből álló, a törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló – törvényhozási tanácsnak. A testület a tervezet elutasítását javasolta a parlamentnek arra hivatkozva, hogy a kezdeményezés az egységes román nemzetállammal párhuzamos, különálló állami entitás létrehozását irányozza elő, és így alkotmányellenes.

A Székelyföld autonómiáját kinyilvánító törvénykezdeményezést egy tíztagú bizottság dolgozta ki: Árus Zsolt István, Czink Attila, Kercsó Attila, Bajkó Zsigmond, Kovács László, Cziriák Károly, Elekes-Józsa Márton, Takács József, Kolcsár Géza és Márton Csaba.

A jogszabály indoklásában rámutatnak, hogy Székelyföld egy sajátos történelmi régió, amely nagyfokú autonómiával rendelkezett, függetlenül attól, hogy melyik országhoz tartozott, beleértve a kommunista rendszert is. A kezdeményezők a szubszidiaritás elvére hivatkoznak, és meglátásuk szerint minden közösségnek beleszólási joga kellene lennie az őket érintő dolgok tekintetében.

Miután a polgári kezdeményezés – a törvénytervezet és az elutasítását javasló szakértői véleményezés – megjelent a hivatalos közlönyben, a kezdeményezőknek fél évük van arra, hogy összegyűjtsék azt a százezer – legalább 11 megyéből származó, megyénként legalább ötezer – támogató aláírást, amellyel a tervezet megvitatására lehet kötelezni a parlamentet.