Azt akarjuk, hogy a gazdaszervezet tagjai által összegyűjtött búzából készülő liszt beleolvadjon a Magyarok Kenyere ünnepén abba a nagy, ötkilós, és a kisebb kenyerekbe, cipókba, amelyeket majd a pécsi ünnepen sütnek. Ezek a kenyerek a nemzeti összefogást szimbolizálják, hiszen a liszt, amiből készülnek a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta régiójából érkezik, s amint ez a nemzet összetartozik, úgy olvad majd egybe a liszt a kenyérben. S minthogy az RMGE-Maros tagjai is ennek a nemzetnek a részei, úgy az általuk adományozott liszt is része lesz a Nemzet Kenyerének – mondta útközben a szervezet elnöke, Csomós Attila.

Színkavalkád a Horthy Ligetben

Az éjszakából hajnalba, majd a reggelbe átnyúló utazás után a 10 órai kezdésre a búza meg is érkezett Kenderesre, ahol a Horthy Ligetben került sor az ünnepélyes átadásra. Feldíszített fogatok, főként alföldi, de más tájegységekre jellemző viseletű gazdák várakoztak, hogy az általuk összegyűjtött életet (a kenyérgabona plasztikus magyar megnevezése) átadhassák a szervezőknek, hogy majd augusztus 20-án Pécsett kenyérré lényegüljön a búza.

A szervezőktől érdeklődtünk a program eredetéről és idei lebonyolítási módjáról. Pécsi civil kezdeményezésből indult 2011-ben, s a jó szándékú magyar emberek összefogása által az évek folyamán egy nemzet összetartozásának, szolidaritásának jelképévé növekedett. Pécs városa – mint ötletgazda – immár negyedik alkalommal szervezi meg a gyűjtést. Valamennyi magyarországi megyéből, a Kárpát-medence valamennyi magyarlakta területéről felajánlott búzát gyűjtik össze három helyszínen – ez volt az első – majd Pécsre szállítják. Tápióbicskén 27-én, vasárnap gyűjtöttek ünnepélyes keretek között, Sombereken július 31-én fognak. Ezenkívül még 45 gyűjtőpontot jelölt ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), ahol folyamatosan zajlik a begyűjtés. Augusztus 17-én Mohácson, a Szent Miklós Vízimalomnál összeöntik, megőrlik a búzát, majd a Pécsi Pék-fesztiválon augusztus 20-án megsütik a kenyereket.

A sütéseken felül megmaradt lisztet – akárcsak a korábbi években – a Dévai Szent Ferenc Alapítvány több mint 2300 árva gyerekének étkeztetésére juttatják el. Tavaly 100 tonna búzát sikerült összegyűjteni, s ez a mennyiség egy évre biztosította a gyerekek kenyérszükségletét. Újdonság, hogy az idén egy kárpátaljai gyermekotthont is támogatni szándékoznak – a Nagydobronyi Református Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon lakóit.

Áldott legyen

A ligetben felállított színpad előtt sorra vonultak el a különböző tájegységek adományozói lovasfogatokkal, amelyeken zsákokban állt a búza, egy katolikus lelkész megáldotta az adományt. Elsőnek a Vidékfejlesztési Minisztérium vezetője, Fazekas Sándor miniszter által felajánlott búzát szállító szekér gördült be. Ezt követte a többi adomány, olykor roskadásig rakott zsákokkal. Végül bejelentették a marosvásárhelyi székhelyű RMGE-Maros félmázsás adományát. A többezres közönség óriási tappsal jutalmazta az erdélyi gazdákat, olyannal, amilyet csak az első, a miniszteri szekér begördülésekor tapasztaltunk. Csomós elnök elmondta – ez csak a gyűjtés kisebbik része, amennyit személyautóval el tudtak hozni, további ötszáz kilót egyenesen a Csaba testvér által vezetett alapítványnak juttatnak el.

Szakmai tárgyalások

Az RMGE-Maros elnöke, Csomós Attila, alelnöke Fazakas Miklós nyárádkarácsonfalvi gazdaköri elnök és a szervezet igazgatótanácsi tagja, Bocz István állatorvos, a holtmarosi gazdakör elnöke a begyűjtés után az önkormányzati sátorban beszélgetett a magyarországi vidékfejleztési miniszterrel, Fazekas Sándorral. Csomós Attila ismertette a szervezet tavalyi, jelenlegi munkálatait, s reflektált a jövőbeni kihívásokra, amelyek a 2014–2020-az új időszakban állnak majd a romániai magyar gazdatársadalom előtt. Elmondta – a szervezet az elmúlt év során akkreditált felnőttképzési méhész, növénytermesztő, állattenyésztő, gazdaképző, farmvezetőképző tanfolyamokat futtatott, s egy egész sor településen szervezték meg a szakmai tanácsadást. Magyarországi alapítványokkal, egyesületekkel, intézményekkel tartottak fenn élénk informális kapcsolatot, köztük a szatymazi gazdakörrel, a Pest megyei TESZÖV-vel, a Szegedi Agrárkamarával és a Fűszerpaprika Kísérleti Állomással. Kérte a tárcavezetőt, hogy a továbbiakban is segítse az erdélyi gazdatársadalom szakmai, elméleti és gyakorlati fejlődéséhez szükséges kétoldalú kapcsolatok alakítását, amely végeredményben mindkét fél számára hasznos. Fazekas Sándor miniszter megígérte, hogy akárcsak eddig, a továbbiakban is támogatni fogják az anyaországi és erdélyi gazdák, gazdaszervezetek közötti kapcsolattartást, ezen túlmenően konkrétabb segítségnyújtás is elképzelhető a magyarországi agrárium részéről.

Az RMGE-Maros köldöttsége az önkormányzati sátorban találkozott még Jakab Istvánnal, a MAGOSZ elnökével, az országgyűlési alelnökkel, Péter Mihállyal, a Pest megyei Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökével, Kispál Ferenccel, a Csongrád megyei NAK elnökével, Taskó Józseffel, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei NAK elnökével, valamint Solti Gáborral, a Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetségének elnökével. Valamennyiükkel a további kapcsolatok fejlesztéséről, sokrétűbbé tételéről beszélgettek és egyeztek meg.

Látogatás a kastélyban

A hivatalos programok lejárta után a Maros megyei küldöttség bejárta az 1921 után létrehozott Horthy Ligetet, ahol környékbeli települések gazdái hagyományos alföldi ételkülönlegességeket készítettek bográcsban és kínáltak kóstolásra. Alföldi babgulyás, birkapörkölt és a híres slambuc, a pásztoremberek hagyományos táplálékának különleges ízvilágával ismerkedtek.

Meglátogatták a településen levő Horthy-kastélyt, amely a Halassyaktól került a Horthy család birtokába 1859-ben. A kormányzó valamennyi születésnapját itt töltötte, s a korabeli dokumentumok szerint igen jó kapcsolatban volt az akkor még falunak számító Kenderes lakóival. A háború után orosz katonák birtokába került, kifosztották, egy ideig az akkori kommunista ideológia szellemében még magtárként is használták. Az államosítás után gépészképző iskola működött itt, jelenleg a Kenderesi Szakiskola, Középiskola és Kollégium található az épületben. Megtartottak néhány termet, amelyeket emlékszobákként rendeztek be korabeli bútorzattal, a Horthy család fényképeivel.

A liget közelében levő, a 20. század elején épült  Horthy kriptában nyugszik 1993-tól, az újratemetés óta vitéz nagybányai Horthy Miklós, felesége Purgly Magdolna, valamint ifj. Horthy Miklós. Itt temették el 1942-ben Horthy Istvánt a repülőszerencsétlenség után. Felesége is itt nyugszik, valamint a kormányzó szülei, testvérei, azok közvetlen hozzátartozói.